A kormányhatározat kimondja, hogy a közigazgatásban tevékenykedő intézmények az irodai szoftverekkel előállított dokumentumokat a jövőben az egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül.

Erősen ajánlott továbbá az irodai szoftverek nyílt forráskódúakra való cseréje is, miután a határozat azt is leszögezi, hogy a jövőben az egyes közigazgatási intézmények és a felügyeletük alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezhetnek be nem ebbe a körbe tartozó irodai szoftvereket. Az intézkedések alól csak a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételek, egyebek mellett a NATO-tagsággal együtt járó kötelezettségek miatt.

A felkészülésre alig több, mint három hónap áll rendelkezésre. A minisztériumoknak március végéig kell felmérniük az ezzel kapcsolatos technikai feltételeket.

Csökkenő költségek ■ Az átállással az eddig éves szinten licencre elköltött 6 milliárd forintnak elméletileg az ötödére eshetnek vissza a dokumentumkezelő rendszerekkel kapcsolatos üzemeltetési költségek a közigazgatásban – mondta a Bitport megkeresésére Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, az intézményeknél, ahol együttesen százezres nagyságrendben működnek számítógépek nem ezzel indult a takarékoskodás, az elmúlt másfél évben a korábbiak kétharmadára faragták le az ezzel kapcsolatos kiadásokat.

Az átállás, amelynek költsége minimális, nem jelenti feltétlenül az eddig széles körben használt Microsoft Office irodai szoftverek teljes lecserélését. A határozat ugyanis kétféle dokumentumszabványt is elfogad, az OpenDocument Format (ODF) mellett a Microsoft nyílt verziójú Open XML-jét is - jegyezte meg Vályi-Nagy Vilmos.

A lépés ettől függetlenül újabb forintmilliárdokat vehet ki a Microsoft és magyarországi viszonteladóinak a zsebéből. Megkeresésünkre az amerikai szoftveróriás hazai leánycégénél egyelőre nem kívánták kommentálni a fejleményeket.

Régóta szükség volt rá ■ Nagyon nagy dolognak tartjuk a lépést, amire már régóta szükség volt – mondta a Bitport megkeresésére Szentiványi Gábor, a nyílt forrású szoftverek disztribúciójával foglalkozó ULX Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben az ODF nyílt dokumentumszabványt támogató hazai szövetség elnökségi tagja.

Emlékeztetőül hozzátette, a 2000-es évek elején az akkori szaktárca, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) rendeletben szabályozta a dokumentumformátumok szabványát, de ebben még a nyílt szabványok nem voltak kötelezően előírva. Akkoriban még nem is lehetett volna széles körű áttörést elérni, mivel az akkori alkalmazások erre még nem voltak felkészülve.

Most viszont már minden adott a váltáshoz, ami egyébként nem is példa nélküli az Európai Unióban – jegyzi meg. Hollandiában például az ottani közigazgatási intézmények már 2007 óta csak az ODF dokumentumformátumot használják nyílt szabványként. Az ügyvezető szerint az átállással, 3-4 éves távlatban több tízmilliárd forintos megtakarítás érhető el.

Ahhoz azonban, hogy a folyamat minél kisebb zökkenőkkel menjen végbe, profi tervezésre és levezénylésre lesz szükség. Az átállás kritikus pontja lehet még az abban résztvevők szakmai felkészültsége is – hívja fel a figyelmet Szentiványi Gábor.

Sokat faragtak ■ A kormány nem most kezdi az infokommunikáción és a nagy beszállítókon – köztük a Microsofton - való spórolást: tavaly elindult a szerződések újratárgyalása, amelyek nyomán, mint azt az akkori infokommunikációs államtitkár Nyitrai Zsolt jelezte, több, mint 15 milliárd forintot akartak megtakarítani.

Ebből a múlt év első felében újratárgyalt szerződések közül az agrártámogatási rendszert és a költségvetési gazdálkodást segítő informatikai rendszereken több mint 5 milliárd forintot spóroltak meg, míg a távközlési szolgáltatások díjainak újratárgyalásával több mint 10 milliárd forintot faragtak le a kiadásokból.