Világszerte 1,7 milliárd felnőtt viszont még mindig nincs kapcsolatban a hivatalos pénzügyi szolgáltatásokkal, amelyek pedig a mai technológiákkal a szegénység csökkentésére is hatással lehetnének – derül ki a Világbank kutatásából.

A Világbank tavasszal már a harmadik alkalommal tette közzé Global Findex című statisztikáját, amely 2011 és 2013 után most a 2017-es évre szóló adatokat közöl összesen 140 ország felnőtt lakosságának megtakarítási, hitelfelvételi, fizetési és pénzügyi kockázatkezelési szokásairól. A több mint 150 ezer válaszadóra épülő jelentés meghatározó témája az úgynevezett pénzügyi inklúzió, ami ebben az esetben az emberek pénzügyi termékekhez és (alap)szolgáltatásokhoz való hozzáférését, illetve azok igénybevételét jelenti.

A számlák ötöde inaktív

A Global Findex adatai szerint az első, 2011-es jelentés közzététele óta 1,2 milliárd, 2014 óta pedig 515 millió ember nyitott bankszámlát, ami azt jelenti, hogy 2018 elejére már 69 százalék használt valamilyen pénzintézeti vagy mobil pénzügyi szolgáltatást, és a 2011-es 2,5 milliárddal szemben 1,7 milliárd ember nem rendelkezett semmilyen számlával.

A tanulmány persze világossá teszi, hogy a hozzáférés sehol sem jelent automazikus használatba vételt, és egy sima számla is csak szükséges, de nem elégséges feltétele a pénzügyi intergrációnak. Ezt jól mutatja, hogy világszerte az összes bankszámla ötöde tekinthető inaktívnak, vagyis a hozzáférés mellett a felhasználás ösztönzése is fontos feladat. Ráadásul nem csak a szolgáltatók, de akár a kormányzatok szintjén is, hiszen a tanulmány szerint a pénzügyi inklúzió a katasztrófahelyzetektől a különböző (akár személyes) gazdasági krízisekig sok esetben segít a pénzügyi kockázatok csökkentésében.

Kína az élharcos

A felhasználás ösztönzésére Kínát hozzák fel tökéletes példaként, ahol a felnőtt lakosság 80 százaléka rendelkezik saját bankszámlával, és az online vásárlók 85 százaléka online fizeti ki a vásárlást, vagyis csak kevesen a szállításkor való készpénzes fizetést. A hozzáférési pontok számának növekedés elsősorban a mobil felhasználás terjedésével függ össze: a mobil pénzügyi iparág ma már 90 országban 276 telepített szolgáltatáson keresztül naponta 1 milliárd dollárnyi tranzakciót dolgoz fel.

A mobilitás mellett fonos a fintech társaságok megjelenése, illetve a "szuperplatformok" kialakulása (például Alibaba/Ant Financial), amelyek gyorsan növekednek az internetes kereskedelmen és a közösségi médián keresztül. Ezzel együtt a Global Findex arra is rámutat, hogy a nehezen elérhető rétegek bevonása így is komoly feladat, legyen szó a szegényekről, a munkaerőpiacon kívül rekedtekről vagy (bizonyos régiókban) akár a nőkről. Ugyanígy szükség lenne az első felhasználókra szabott pénzügyi szolgáltatásokra is, akik nyilvánvalóan a kusztomizált, felvilágosítással egybeközött megoldásokból profitálnának a legtöbbet.

A pénzügyi alkalmasság – értve ez alatt egyrészt a szolgáltatások működésének, vagy egyáltalán létezésének ismeretrét – a kutatás szerint egyébként nem csak a személyes pénzügyek kezelésében segít, de akár a vállalkozási kedvet is növelheti, nem beszélve a szóban forgó vállalkozások fenntarthatóságáról. Érdekes a készpénzhasználat és a digitális pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének viszonya is – a kutatás ebben a tekintetben meglehetősen sajátos viszonyokat rajzol a különböző gazdasági régiókban.

Hazai helyzet

Magyarországot a tanulmány a régiós adatokon túl két esetben nevesíti. Egyrészt kiderül, hogy az ezer fős minta alapján a felnőtt magyar lakosság körében négyből három embernek van saját bankszámlája. A 75 százalékos eredményhez jó viszonyítás, hogy Kanada, Hollandia vagy a skandináv országok neve mellett 100 százalék szerepel; Ausztria 98 százalékon, Lengyelország 87 százalékon, Szlovákia 84 százalékon, Csehország 81 százalékon áll; Bulgáriára 72 százalékot, Szerbiára 71 százalékot mértek; Ukrajnában 63 százalék, Romániában pedig 58 százalék az eredmény.

A másik konkrét adatpár a nemek közti 6 százalékos és a szegények-gazdagok közti 12 százalékos olló. Ez utóbbival kapcsolatban a tanulmány megjegyzi, hogy a fejlettebb gazdaságok között csak kevés esetben tapasztalható két számjegyű különbség a magas és alacsony jövedelműek között – erre Magyarország mellett Chilét, Csehországot, Szlovákiát, Izraelt és Uruguayt említik példaként.

Piaci hírek

Nagyon drágán megfizetik az EU-s cégek, hogy bejussanak a kínai piacra

Egyre gyakrabban követeli meg az ottani partner a technológiai transzfert – derül ki az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának egy felméréséből.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.