A Világbank tavasszal már a harmadik alkalommal tette közzé Global Findex című statisztikáját, amely 2011 és 2013 után most a 2017-es évre szóló adatokat közöl összesen 140 ország felnőtt lakosságának megtakarítási, hitelfelvételi, fizetési és pénzügyi kockázatkezelési szokásairól. A több mint 150 ezer válaszadóra épülő jelentés meghatározó témája az úgynevezett pénzügyi inklúzió, ami ebben az esetben az emberek pénzügyi termékekhez és (alap)szolgáltatásokhoz való hozzáférését, illetve azok igénybevételét jelenti.
A számlák ötöde inaktív
A Global Findex adatai szerint az első, 2011-es jelentés közzététele óta 1,2 milliárd, 2014 óta pedig 515 millió ember nyitott bankszámlát, ami azt jelenti, hogy 2018 elejére már 69 százalék használt valamilyen pénzintézeti vagy mobil pénzügyi szolgáltatást, és a 2011-es 2,5 milliárddal szemben 1,7 milliárd ember nem rendelkezett semmilyen számlával.
A tanulmány persze világossá teszi, hogy a hozzáférés sehol sem jelent automazikus használatba vételt, és egy sima számla is csak szükséges, de nem elégséges feltétele a pénzügyi intergrációnak. Ezt jól mutatja, hogy világszerte az összes bankszámla ötöde tekinthető inaktívnak, vagyis a hozzáférés mellett a felhasználás ösztönzése is fontos feladat. Ráadásul nem csak a szolgáltatók, de akár a kormányzatok szintjén is, hiszen a tanulmány szerint a pénzügyi inklúzió a katasztrófahelyzetektől a különböző (akár személyes) gazdasági krízisekig sok esetben segít a pénzügyi kockázatok csökkentésében.
Kína az élharcos
A felhasználás ösztönzésére Kínát hozzák fel tökéletes példaként, ahol a felnőtt lakosság 80 százaléka rendelkezik saját bankszámlával, és az online vásárlók 85 százaléka online fizeti ki a vásárlást, vagyis csak kevesen a szállításkor való készpénzes fizetést. A hozzáférési pontok számának növekedés elsősorban a mobil felhasználás terjedésével függ össze: a mobil pénzügyi iparág ma már 90 országban 276 telepített szolgáltatáson keresztül naponta 1 milliárd dollárnyi tranzakciót dolgoz fel.
A mobilitás mellett fonos a fintech társaságok megjelenése, illetve a "szuperplatformok" kialakulása (például Alibaba/Ant Financial), amelyek gyorsan növekednek az internetes kereskedelmen és a közösségi médián keresztül. Ezzel együtt a Global Findex arra is rámutat, hogy a nehezen elérhető rétegek bevonása így is komoly feladat, legyen szó a szegényekről, a munkaerőpiacon kívül rekedtekről vagy (bizonyos régiókban) akár a nőkről. Ugyanígy szükség lenne az első felhasználókra szabott pénzügyi szolgáltatásokra is, akik nyilvánvalóan a kusztomizált, felvilágosítással egybeközött megoldásokból profitálnának a legtöbbet.
A pénzügyi alkalmasság – értve ez alatt egyrészt a szolgáltatások működésének, vagy egyáltalán létezésének ismeretrét – a kutatás szerint egyébként nem csak a személyes pénzügyek kezelésében segít, de akár a vállalkozási kedvet is növelheti, nem beszélve a szóban forgó vállalkozások fenntarthatóságáról. Érdekes a készpénzhasználat és a digitális pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének viszonya is – a kutatás ebben a tekintetben meglehetősen sajátos viszonyokat rajzol a különböző gazdasági régiókban.
Hazai helyzet
Magyarországot a tanulmány a régiós adatokon túl két esetben nevesíti. Egyrészt kiderül, hogy az ezer fős minta alapján a felnőtt magyar lakosság körében négyből három embernek van saját bankszámlája. A 75 százalékos eredményhez jó viszonyítás, hogy Kanada, Hollandia vagy a skandináv országok neve mellett 100 százalék szerepel; Ausztria 98 százalékon, Lengyelország 87 százalékon, Szlovákia 84 százalékon, Csehország 81 százalékon áll; Bulgáriára 72 százalékot, Szerbiára 71 százalékot mértek; Ukrajnában 63 százalék, Romániában pedig 58 százalék az eredmény.
A másik konkrét adatpár a nemek közti 6 százalékos és a szegények-gazdagok közti 12 százalékos olló. Ez utóbbival kapcsolatban a tanulmány megjegyzi, hogy a fejlettebb gazdaságok között csak kevés esetben tapasztalható két számjegyű különbség a magas és alacsony jövedelműek között – erre Magyarország mellett Chilét, Csehországot, Szlovákiát, Izraelt és Uruguayt említik példaként.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak