Harminc éve kezdte meg karrierjét a notebook – akkor kezdődött ugyanis a Toshiba T1100-as modell tömeggyártását. A merevlemez nélküli, a programokat floppyról futtató gép persze csak nagy vonalakban hasonlít a ma használatos hordozható gépekre. A 4,1 kg tömegű gépben 4,77 MHz-es Intel 80C88 processzor dolgozott, és 640×200-as, fekete-fehér, szöveges LCD kijelzője volt.Ez azonban már nagy előrelépés volt a korábbi hordozható gépekhez képest.
Xerox, az úttörő
Mint annyi mindenben, a hordozhatóságban is a Xerox volt az úttörő. És mint annyi mindenben, ebben is csak a prototípusig jutottak: a 70-es évek elején kezdték el fejleszteni, hogy az évtized második felére elkészülhessen tíz működő prototípus a gépből.
Mindenesetre a Xerox fejlesztései nagy lendületet adtak a hordozható gépek fejlesztésének. 1981-ben jelent meg az Osborne Computer Corp. gépe, az Osborne 1 (a fenti képen). Ez azonban csak erős megkötéssel nevezhető hordozhatónak, ugyanis közel 11 kilót nyomott, és nagyon kicsi volt a képernyője. Az IBM PC-jével nem is tudta tartania versenyt, amelynek klónjai hamarosan elárasztották a piacot – az Osborne pedig csendben kimúlt. Legfőképpen a Compaq Portable szorította ki a piacról, pedig az még az Osborne 1-nél is nehezebb volt: 13 kg.
Megjelent a klasszikus forma
A klasszikus notebook dizájnt először a Kyocera és a Tandy közös fejlesztése, az 1983-ban bemutatott TRS-80 Model 100 és utódai hozták. A TRS-80 népszerű volt az újságírók körében, mert teljes QWERTY billentyűzetén könnyű volt gépelni, és felkészítették adattovábbításra is. Az iparban előszeretettel alkalmazták terminálként.
A T1100: akár hordozható is...
Ezen a nyomvonalon haladt a Toshiba is, amely 1985-ben indította el a T1100-as notebook tömeggyártását. És talán ez utóbbi a lényeg: tömegben gyártottak valóban hordozható modellt. A 4 kg-ot alig meghaladó tömeg a gépet már alkalmassá tette arra, hogy például egy hátizsákban bárhova el lehessen vinni. A gép tömegéhez nagyban hozzájárult, hogy még ólom-savas akkumulátorok biztosították az áramellátását.
Ma egy átlagos laptop tömege alig haladja meg az 1 kilogrammot, de vannak olyan modellek, melyek már legfeljebb 80 dekát nyomnak. És akkor a számítási teljesítményről még nem is beszéltünk...
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?