Egy tanulmány szerint 2015 és 2021 között a nagy amerikai befektetők pénzének mintegy 20 százaléka mesterséges intelligenciát fejlesztő kínai vállalatoknál landolt. Mint a Handelsblatt összefoglalójában olvasható ezekből a befektetésekből az olyan nagy csipgyártók is vastagon kivették a részüket, mint az Intel vagy a Qualcomm. A Georgetown Egyetem egyik tudományos műhelye, a Center for Security and Emerging Technology elemzése szerint (a teljes tanulmány innen tölthető le PDF-ben) a vizsgált időszakban 167 amerikai vállalat 401 tranzakcióban vett részt.

Ezekben a tranzakciókban 40,2 milliárd dollár jutott 251 kínai mesterségesintelligencia-vállalathoz. Ez a vizsgált időszak alatt a kínai MI-fejlesztésekbe érkező összes pénz 37 százaléka (a kutatáshoz használt Crunchbase adatbázisa szerint a vizsgált időszakban 110 milliárd dollár befektetés érkezett a kínai MI-cégekhez).

Az amerikai befektetők jellemzően korai fázisban szálltak be (angyal, magvető, sőt pre-seed szakasz). Az amerikai tőke 91 százaléka ment ilyen befektetésekre.

Az igazán érdekes az, hogy a tanulmány alapján feketén-fehéren kiderül, hogy jelentős amerikai pénzek áramlottak olyan kínai vállalatokhoz, amelyek az USA-ban feketelistán szerepelnek. A befektetések egy része már a szankciók bevezetése előtt történt, de a kutatók találtak bőséggel példát a Crunchbase adatbázisában arra is, amikor egy hangfelismerő vagy arcfelismerő algoritmuson dolgozó, és feketelistára tett kínai cég jutott amerikai pénzekhez – jellemzően kínai forrásokkal együtt.

A támogatott vállalatok egy része csak 2019-ben került fel a feketelistára: vagy amiatt, mert az amerikai kormányzat szerint technológiáikkal segítették a kínai államot az ujgurok elnyomásában, vagy amiatt, mert katonai célokrra (is) használható technológián dolgoztak.

Az állam lemaradt

A szerzők szerint az amerikai kormány jelenleg képtelen hatékonyan nyomon követni és szabályozni a kínai mesterségesintelligencia-vállalatokhoz áramló befektetéseket. De mielőtt az adminisztráció csípőből tüzelni kezdene minden befektetőre, aki kínai MI-fejlesztésbe kezd, érdemes lenne alaposan megvizsgálni, hogy milyen konstrukciókban és egyáltalán mennyi pénz áramolhatott valójában Kínába.

De ajánlásuk szerint mindenképpen szükség lenne egy olyan megbízható mechanizmus létrehozására, amely gátat szab a nemzetbiztonsági szempontból kockázatos befektetéseknek.