Kicsit olyan volt a Portfolio idei Financial & Corporate IT konferenciája, mintha a bankszektor a saját vállát veregetné, hogy milyen jól kezelte a koronavírus-járványt. A sort Becsei András, a Bankszövetség alelnöke kezdte, aki megadva a konferencia alaphangját azt mondta: nagyjából akkora előrelépés történt a bankszektor digitalizációjában, amihez máskor tíz év kellett.

Mint azt Becsei kiemelte, ez a digitalizációs tempó nem csak a bankszektor kiváltsága volt: az Egyesült Államokban például a digitális kereskedelem részaránya az elmúlt négy hónap alatt 11 százalékponttal emelkedett. Ekkora növekedéshez korábban tíz év kellett. Ez a digitalizációs lendület a bankok szerint ki fog tartani, és az ügyfelek is egyre inkább a digitális csatornákat igénylik. A tavasz folyamán több mint tizedével nőtt a magyar netbankok használata, és aki most átállt a digitális csatornára, már nem fog visszatérni az offline csatornákhoz.

A környzetenek is változnia kell a továbblépéshez

A Bankszövetség a tavaszi tapasztalatok alapján megfogalmazta azt is, hogy milyen területen kellene továbblépni a digitalizációban. Ilyen például az eSzemélyi alkalmazása ügyfélhitelesítés során, a papíralapú dokumentumok hiteles elektronikus másolatának alkalmazása, az e-ingatlan-nyilvántartás. A bankszövetség szerint az előrelépéshez a környezetnek is változnia kell, például kellenek új jogszabályok, de például a fogyasztóbarátabb és olcsóbb közjegyzői szerepvállalás feltételeinek kialakítása is fontos lenne.

Lényegében ezt a gondolatmenetet folytatta Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója, aki szerint a jegybank sok szempontból elébe ment a Bankszövetség által megfogalmazott igényeknek. Fontos eredményként említette az azonnali fizetés bevezetését, a digitális azonosításra vonatkozó új rendeletet, valamint hogy a NAV-nál már online lehet keresetigazolást kérni. Az MNB egyébként szeretné elérni, hogy minden bank igazgatóságában legyen kifejezetten a digitalizációért felelős vezető.

A vállveregetés jogosságára azért a délelőtti panelbeszélgetés egyik résztvevője némileg rácáfolt, amikor azt mondta, hogy náluk a fiókok a járványügyi vészhelyzet alatt is tele voltak. Míg Michael Wodzicki, a Deloitte partnere egyenesen arról beszélt előadásában egy európai kutatásukra hivatkozva, hogy a magyar bankok nagy lemaradásban vannak európia versenytársaiktól a digitalizáció terén.

Továbbra is sokat fognak költeni

Az IT-piacnak mindenképpen jó hír, hogy a bankok többsége nem tervezi az IT-költéseik csökkentését. Igaz, ennek egy (elég izmos) része arra fog elmenni, hogy a bankok lekövessék a szabályzók változásait – mondta Becsei András a plenáris előadásokat követő panelbeszélgetésen. Emiatt nem is lehet csökkenteni az IT-büdzséket, habár ez logikus lenne egy válsághelyzetben. A helyzetet jól mutatja a Takarékbank példája, amely banki szinten 20 százalékos költségcsökkentést hajt végre, de az IT-fejlesztések büdzséjét nem csökkentik, hogy tartani tudják fejlesztési terveiket. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint egyenesen vesztes lehet az a bank, amelyik most csökkenti az informatikára szánt pénzeket. A fejlesztések azonban a nagy rendszer-átalakítások felől eltolódnak a kisebb és hatékonyan menedzselt, agilis projektek felé.