Brit kutatók egy csoportja jelentős előrelépést ért el az elsőként 2004-ben előállított grafén mesterséges hajtogatásával. Az origamizásként leírt technológiával olyan lehetőség nyílhat meg a számítástechnikában, amely ugrásszerű fejlődést hozhat a csipek méretében és teljesítményében.

A csodálatos grafén

A University of Sussex szakemberei amerikai és görög kollégáikkal együttműködve a nanotechnológia területén gyakran emlegetett grafénnak igyekeznek a gyakorlatban is hasznosítható felhasználást találni. A grafén tulajdonképpen egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, melyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. Különlegességét az is jelzi, hogy a grafén izolált előállítására alkalmas módszert kidolgozó tudósok 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.

A mostani kísérletek során különböző méretű hurkokat képeztek az egyébként kétdimenziós anyagon, amely így képes volt bizonyos elektromos jellemzőket mutatni. Utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy az anyag tranzisztorként képes viselkedni. Innen pedig már csak egy ugrás szükséges ahhoz, hogy mindezt a csipgyártás szolgálatába állíthassuk.

A csapat munkáját felügyelő Alan Dalton professzor szerint a nanoanyagok használatával a jelenleg használatos csipeket lényegesen kisebb és ezerszer gyorsabb változatokkal válthatjuk majd fel. Erre pedig nagy szükség van, mert az iparág olyan fizikai korlátokhoz érkezett el, amelyeket egyelőre nehezen tudnak leküzdeni. Az eddig alkalmazott eljárással ugyanis már nem nagyon lehet sűríteni a lapkákon sorakozó tranzisztorokat.

Az origamiként hajtott graféncsíkokból álló újfajta mikrocsipek akár százszor kisebbek is lehetnek, ami értelemszerűen óriási lökést adhatna a kisebb informatikai eszközöknek azáltal, hogy képességeiket úgy lehet megsokszorozni, hogy még lényegesen több hely is marad.

Akár még lehet is belőle valami

Bár a grafént 2004-es előállítása óta az alapkutatás és a mérnöki fejlesztőmunka népszerű témájává vált és számtalan projektben igyekeztek kihasználni különleges tulajdonságait, az anyag igazán jelentős áttörést egyelőre nem hozott. (Az egyik említést érdemlő eredményt kínai tudósok szállították, akik a napelemek felületére felvitt grafénnel elérték, hogy azok sötétben, illetve esőben is termeljenek elektromos áramot.)

A University of Sussexben folytatott kutatásokkal kapcsolatban azonban nagyon bizakodóak a szakemberek. A kutatók feladata most az, hogy minél többet megtudjanak az anyag változtatásával létrejövő különböző elektronikus és mechanikai tulajdonságokról, és remélik, hogy legfeljebb egy éven belül képesek lesznek bemutatni egy működő áramkört is.