Az európai átlagnál nagyobb mértékben tervezik kockázati tőke bevonását.

Van-e markáns különbség a magyar és az európai startupok lehetőségei és kihívásai között? Ez is kiderül a PwC European Start-up Survey című elemzéséből. A Münsteri Tudományegyetem Science-to-Business Marketingkutatási Központjával közösen végzett kutatásban tizennyolc európai nagyváros félezer startupja vett részt.

Létező piaci igény vs. személyes motiváció

A kutatás szerint markáns a különbség az átlagos európai és a magyar startupperek motivációjában. A magyarok körében jellemzőbb, hogy egy már meglévő piaci lehetőség kiaknázása céljából indítanak vállalkozást. Ezzel szemben Európában az alapítás fő motivációja inkább a személyes érdeklődés, belső indíttatás követése.

A magyar startupoknak csupán 17 százaléka mondta, hogy az alapítást elősegítette valamilyen külső hatás, például inkubátorház, mentor stb. Az európai átlagban jóval magasabb, 38 százalék. Pedig a válaszokból az is kiderül, hogy szükség lenne ilyen háttérre: a magyarok 78 százaléka mondta azt, hogy hasznos lett volna ilyen típusú segítség.

Eltérés mutatkozott az európai átlag és a magyarok között a kihívások rangsorában is. Bár az átlaghoz hasonlóan a magyarok is első helyre sorolták a fogyasztók bevonását és az értékesítést, utána az itthoni startupoknál a szabályozói környezet következett, míg az európai átlag inkább a termékfejlesztést és innovációt látta komolyabb problémának.

A magyar startupok az európai átlagnál nehezebben találnak megfelelően képzett munkaerőt. A válaszadók ennek okát a megfelelő készségek hiányában látják. (A téma egyébként általános a hazai piacon, a nagyobb szervezetek is hasonló problémákkal szembesülnek.)
 


 

A munkavállalóktól elvárt kompetenciák azonban európai (és valószínűleg világszinten is) egy irányba mutatnak. Egy startup számára az az ideális munkavállaló, aki a megszokott sémáktól eltérően gondolkodik, jók a kommunikációs- és problémamegoldó készségei, valamint kritikai szemléletmód jellemzi. A magyar startupperek magasra értékelik a programozási kompetencia meglétét, és az európai átlagnál könnyebben eltekintenek a felsőfokú végzettségtől.

Kell az a fránya pénz

A kutatásban részt vevő hazai startupok meglepően magas aránya, 57 százaléka működik önfenntartó módon. 23 százalékuk kapott befektetést üzleti angyaltól, míg az európai átlag mindössze 7 százalék. A vizsgált magyar startupok ötöde kockázatitőke-befektetésből származó forrásokból működik, és egyik sem támaszkodik banki hitelre.

Ami a jövőbeni finanszírozást illeti, a magyarok fele tervezi (további) kockázati tőke bevonását, ami szintén jóval magasabb, mint az európai átlag (29 százalék). Banki hitellel azonban a jövőben sem számolnak. A hazai startupok pozitívan látják a kockázati tőke szerepét, és alapvetően bőségesnek látják a forrásokat. Ennek hátterében az elmúlt években megjelent állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott tőkealapok állhatnak, amelyek egyre több tranzakciót tudnak lefolytatni.

Budapest feltételes megállóhely

A magyar megkérdezettek kevésbé értékelik kedvező helyszínnek Budapestet egy startup számára, mint a vizsgált európai válaszadók saját városukat átlagosan. Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar fővárosban működő cégek az átlagnál nagyobb arányban is gondolkoznak azon, hogy másik városba költöztessék vállalatukat. Itt ismét a szabályozói környezet és a munkaerőhiány jön elő legfőbb okként.

A felmérés szerint Berlin megítélése a legpozitívabb – a német főváros tesz a legaktívabban annak érdekében, hogy startupokat vonzzon a városba –, majd London és Amszterdam következik. A költözésen gondolkodó európai startupok ugyanakkor egy irányba tartanak: az USA-ba.

A részeletes adatok között itt lehet böngészni.

Piaci hírek

Lepacsizott az Amazon a német versenyhivatallal, de máris jön az újabb ügy

Az online birodalom megússza a bírságot, és 30 napon belül megteszi a szükséges változtatásokat, amelyekre az év eleje óta zajló trösztellenes vizsgálat értelmében szükség lehet. Ugyanakkor az EU pont ma indított újabb, drágának ígérkező aktát.
 
Könnyen érthető, de fejlett védelmi megoldások nélkül nehezen elhárítható módszert követnek a bizalmas információk ellopására utazó kiberbűnözők.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.