Ismét bővíti Azure tárolószolgáltatását a Microsoft, a vállalat ezúttal jelentősen megtolta az úgynevezett Binary Large Object felső korlátját. A redmondi felhő így most már 4,77 terabyte-os BLOB-okat is támogat, szemben a korábbi, 195 gigabyte-os mérettel szemben. Ezzel párhuzamosan felemelte a blokkok méretét is, a korábbi 4 megabyte-ról 100 megabyte-ra. Egy BLOB pedig akár 50 ezer blokkot is tartalmazhat a fejlesztéseknek köszönhetően.

Mire kellhet közel 5 TB adat?

Mégis, mi lehet az a felhasználási igény, amikor a felhőben közel 5 terabyte-nyi információ eltárolására lehet szükség? A Microsoft maga indokolta meg a bővítést – elmondása szerint ezzel az Azure még inkább alkalmassá válik nagyfelbontású videók tárolására és feldolgozására.

A 4K és 8K részletességű mozgóképes állományok alatt elsősorban nem mozifilmeket vagy családi videókat kell érteni, hanem az olyan felhasználási területeknek igyekszik kedvezni Redmond, mint például a rákkutatás. Az igazán nagyfelbontású videók a DNS-szekvenálásban segíthetik a kutatókat.

A biokémiai módszerrel feldolgozható DNS-szekvencia határozza meg azt az örökletes genetikai információt, ami minden élő szervezet működésének alapprogramját adja. A DNS-szekvencia meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében. Így a rákos sejtek szaporodásában és az ellene való harcban is óriási szerepet játszik.

Lassan előtérbe kerülnek az SSD-k

Visszatérve az Azure-ra: bármire is használják fel a megnövekedett tárterületet, a Microsoft nem tett volna ekkora lépéseket ebbe az irányba, ha nem tapasztalt volna valós piaci igényt a bővítés tekintetében. Noha az egységnyi adattárolás tendenciózusan nézve folyamatosan csökken (kivéve a jelen és a közeljövő SSD-k árait), az egyéni beruházások és üzemeltetési megoldások feladatai sokkal inkább megterhelik a szervezeteket, mintha ugyanezt szolgáltatás formájában, a felhőből vennék igénybe.

A vállalat a fentieken túl már támogatja a 2,5 inches solid state diskeket és a mágneses alapú SATA drive-okat is. Noha az SSD-k kapacitásbeli kompromisszumot jelentenek a legnagyobb, akár 10 terabyte-ot is meghaladó mechanikus háttértárakkal szemben, adatátviteli sebesség tekintetében legalább egy nagyságrenddel nagyobb szintet produkálnak. Ezzel pedig ismét az internetkapcsolat válhat az információáramlás szűk keresztmetszetévé: az SSD-kből épített felhő alapú tároló akár a sok száz megabit per másodperces igényeket is ki tudja szolgálni.