Nem szárnyalnak az aukciós oldalak, de megvan – és remélhetőleg sokáig meglesz – a helyük az online értékesítési térben. Röviden így összegezhető annak a sajtóbeszélgetésnek a tapasztalata, melyet Vatera szervezett, és melyen bemutatták az eNET-tel közös kutatásukat.

Értékesíthető fölösleges tárgya sok embernek van. A kutatás szerint ezek értékét a 18 évnél idősebb felnőtt magyar internetezők átlagosan 98 ezer forintra becsülik. A szórás ugyanakkor nagy: a kategorizált értékbecslésből az jött ki hogy a válaszadók 48 százaléka 10 ezer és 100 ezer forint közötti összértékűnek véli felesleges tárgyait, és 13 százaléka becsülte több mint 100 ezer forintra.

A felhalmozott tárgyak többsége elsősorban ruházati cikkek, elektronikai eszközök, könyvek és játékok. A válaszadók 36 százalékánál vannak számítástechnikai eszközök és alkatrészek, 29 százalékánál feleslegessé vált könyvek; 24 százalékánál játékok, 23 százalékánál gyermek- és babaruhák, valamint ugyanilyen arányban mobiltelefonok.

Sokan bevonhatók lennének az online értékesítésbe

Összességében még mindig csak a felnőtt netezők kevesebb mint fele (kb. 2,5-3 millió ember) szokta értékesíteni online felületen használt tárgyait. Ez Kis Gergely, az eNET partnere szerint azt jelenti, hogy van további mintegy 3 millió netező, akiket be lehetne vonni.

A használt tárgyak eladásának első számú színhelyévé már egyértelműen az internet vált, az értékesítők 93 százaléka valamilyen online felületen (apróhirdetési oldalak, aukciós oldalak, Facebook stb.) adja el használt tárgyait. Bár az offline csatornák iránt egyre kisebb az érdeklődés, a válaszadók 36 százaléka még mindig használja, például hogy ismeretségi körében értékesítsen fölöslegessé vált holmit.

A használt termékek vétele is egyre inkább áttevődik online felületekre. A felnőtt magyar internetezők 78 százaléka vásárolt már így használt terméket: 19 százalékuk legalább havonta egyszer, harmaduk negyedévente-félévente, 42 százalékuk ennél ritkábban.

Az aukció értékmérő is

A felmérés szerint a legtöbben az apóhirdetési oldalakat használják. Mint Kis Gergely elmondta, ezekben az egyszerűség a vonzó, ám épp ez a hátránya is: ezeken jellemzően nincs tranzakciótámogatás, nagyon sok az elavult hirdetés – ezek a vásárlók és az eladók életét is nehezítik.

Jelentős szereplővé nőtte ki magát a Facebookot is. A közösségi oldalon működnek érdeklődés szerint szerveződő csoportok, ezek azonban jellemzően tiltják a licitálást, azaz meg kell adni a termék fix árát, illetve működik már a közösségi oldal saját, "ömlesztett" piactere is.

A harmadik legnépszerűbb csatornát a dedikált online piactér adja, mint amilyen az eBay vagy éppen itthon a Vatera. Az ilyen felületek támogatják a tranzakció lebonyolítását, például online fizetési lehetőséggel – a Vatera ezért vezette be például a PayPal-fizetés lehetőségét –, és garanciákat is adnak mind az értékesítőnek, mind a vásárlónak. Szanitter Áron, a Vatera vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy cégük például nagyobb értékű kár (és rendőrségi feljelentés) esetén kártalanítják az ügyfeleiket. Ehhez jön még az az előny, mondta a Vatera vezetője, hogy aukció esetén a piac a licittel beárazza a terméket, így nagyobb valószínűséggel az eladó is reális árat kap az eladásra felkínált termékéért.

Havonta 120-130 ezer ember keres kincseket

A Vatera – ahogy általában az aukciós oldalak – elsősorban az online értékesítési piac egy speciális körét szólítja meg. Szanitter Áron szerint elsősorban a gyűjtők és a régiségeket keresők (kincskeresők) használják az oldalt. Bár az élő felhasználói fiókok számát 2,5-2,7 millióra becsülik, az oldalt havi szinten aktívan használók száma ennél nagyságrenddel kevesebb: 120-130 ezer fő. Ennyi azoknak a száma, akik aktívan vettek részt tranzakcióban (eladtak, vásároltak, licitáltak). Ennél jóval nagyobb azok száma, akik belépnek a fiókjukba, megfigyelnek termékeket, de még licittel sem kapcsolódnak be aktívan a folyamatba.

Bár a piactéren az utóbbi években nagyon sok professzionális kereskedő jelent meg, továbbra is a magánfelhasználók az aktívabbak. A tranzakciók többségét is utóbbiak generálják mind eladói, mind vételi oldalon. Ez a bevételekben is megmutatkozik, tudtuk meg a Vaterától. A B2C (business-to-consumer) értékesítőkről származik az oldal bevételeinek kb. 28 százaléka, a többit az egyedi értékesítések, aukciók teszik ki.

Jelenleg az összes aktív eladónak kevesebb mint 8 százalékát adják a B2C értékesítők, és ezt az arányt nem is akarja a Vatera tovább növelni, mondta Szanitter. A B2C-k aránya egyébként az elmúlt három évben lassan, de fokozatosan nőtt (lásd a fenti grafikont).

A boltok egyedi szerződést (egyedi jutalékrendszer) kötnek a Vaterával, és termékeiket API-n keresztül listázzák be az oldalra a webshopjukból. Az egyedi felhasználókkal szemben nem fizetnek listázási díjat, a fizetendő jutalék pedig forgalomtól függően változik.