Virtualizációval teszik még hatékonyabbá az informatikai környezetet a szoftveresen meghatározott adatközpontok. Alacsonyabb költségek, magasabb színvonalú IT – egyre többen fordulnak az SDDC technológia felé.

Akár csak a hagyományos adatközpontok, a szoftveresen meghatározott datacenterek (software-defined data center, SDDC) is szerverekből, tárolókból, hálózati eszközökből és más IT-s, távközlési hardverekből állnak össze. Lényeges különbség azonban, hogy az infrastruktúraelemek virtualizáltak és szolgáltatásként vehetők igénybe. A hardvertől elvonatkoztatva lehetővé teszik a számítási teljesítmény, storage és hálózati erőforrások virtuális gyűjteményként való kezelését. Ahelyett tehát, hogy manuálisan kellene hardvert konfigurálni, a felügyelet egy központi, szoftveres kezelőfelületről érhető el.

Ez az architektúra nem csupán időt takarít meg, de nagyobb rugalmasságot is kínál. Ráadásul megkönnyíti a költséghatékony hardverek felhasználását, ahelyett, hogy integrált, gyártóhoz kötött megoldásokat kellene alkalmazni.

Összetett, integrált megoldás

Az évtized elején bukkant fel az SDDC kifejezés, de felfutására csak az elmúlt egy-két évben került sor. 2015-ben a Gartner azt állította, hogy a jövő a szoftveresen összerakott adatközpontokban van. A piackutató vélekedése szerint az évtized végére a világ kétezer legnagyobb cégének 75 százaléka követelményként fogja megfogalmazni az SDDC rugalmas, szoftveres változtathatóságát a DevOps megközelítés és a hibridfelhő felkarolása kapcsán.

Nem létezik ugyanakkor egyetlen olyan hardver- vagy szoftvereszköz, melynek telepítésével elérhető lenne a szoftveresen meghatározott adatközpont. Az SDDC architektúra inkább az adatközpont-felügyelet összetett, számos különálló megoldás integrációját igénylő megközelítését fedi le. Ebből adódóan minden SDDC eltér némileg egymástól, de általánosságban három alapvető szintet tartalmaz: a fizikai, a virtuális és a felügyeleti réteget.

Az első jelenti magát a hardvert, a virtuális réteg pedig tulajdonképpen ezeknek az erőforrásoknak a szoftveres összefogása, mely lehetővé teszi szolgáltatásként való használatukat. Többek között tartalmazhat szoftveresen meghatározott tárolókat (software-defined storage, SDS) és hálózatot (software-defined networking, SDN), illetve emellett egyéb virtualizált szolgáltatásokat, például virtualizált biztonsági megoldásokat. Mindezek tetejére kerül a központosított kezelőfelületről elérhető felügyeleti réteg.

Előnyök szinte minden területen

Számos előnnyel rendelkezik az SDDC megközelítés alkalmazása a hagyományos adatközponti felügyelettel szemben. Egyrészt időt lehet megtakarítani vele, mivel egyetlen központi felületről - fizikai bejárást szükségtelenné tevő módon - történik a konfigurálás, a felügyelet és a karbantartás. Az automatizáció révén számos, korábban emberi beavatkozást igénylő feladat lezajlik magától.

Másrészt a beruházási és működési költségek is csökkenthetők. Amint azt már említettük, az SDDC bárki számára elérhető, extra költségeket nem jelentő hardvereken is elfut. Ráadásul az erőforrások hatékonyabban használhatók ebben a formában, mintha minden egyes feladatra dedikált (túlbiztosított) hardvert alkalmaznának. A működési költséget pedig a nagyfokú automatizmus képes lefaragni. Ráadásul, mivel számos szervezet konvergens vagy hiperkonvergens infrastruktúrát telepít SDDC-ibe, ezért gyakran az ingatlan- és energiaköltségeken is spórolni tudnak. Egyes kutatások szerint ennek köszönhetően a szoftveresen meghatározott adatközpontokba való költözés akár 220 százalékkal is megdobhatja a beruházások megtérülésének (ROI) tempóját.

A fentieken túl szintén említésre érdemes, hogy az SDDC révén elkerülhető az úgynevezett vendor-lock, vagyis a platformok közötti migrációt megnehezítő vagy egyenesen ellehetetlenítő gyártóhoz kötöttség. A gyorsan reagáló szervezetek számára ez további költségbeli előnyöket jelent. És nem csak azt: rugalmas IT-t is biztosít, ami az egyre gyorsabban változó piacon mind inkább létfontosságú. Így hetekig, hónapokig tartó szervertelepítések és –konfigurálások helyett alig pár perc alatt lehet alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

Jobb megbízhatóságot is társítanak az SDDC-khez. Az erőforrások központilag elérhetők, a terhelés pedig rugalmasan elosztható, vagyis egy hardverhiba esetén a kezelőszoftver egyszerűen képes az infrastruktúra más részeire átterhelni az igényeket. Az automatizálás magas foka miatt ez ráadásul önműködően történhet. A legfejlettebb SDDC menedzsmenteszközök olyan elemzői képességekkel is bírnak, melyek még a problémák kialakulása előtt, azok várható bekövetkeztét megelőzően, proaktívan képesek figyelmeztetni az üzemeltetést.

Végül pedig nem lehet elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a modern analitikai eszközöknek és a folyamatos megfigyelésnek köszönhetően a különböző rendszerek teljesítménye állandó jelleggel figyelemmel követhető. Ez pedig megnyitja az utat a még hatékonyabb, költségoptimalizáltabb üzemeltetés irányába.

Összetettség és biztonság – a megoldandó kihívások

Akad azért néhány kihívás is, ami megnehezíti az SDDC-re való egyszerű átállást. A különböző megoldások integrálása például csak leírva tűnik könnyen kivitelezhető feladatnak, a valóságban azonban ez okozza a legnagyobb fejfájást egy szoftveresen meghatározott adatközpont létrehozásakor. A migráció ezért többnyire lassú, komplikált folyamat, amihez gyakran külső segítséget – szakértőket, integrátorokat – vesznek igénybe a cégek.

A hibrid és multifelhős környezetek sem segítenek a komplexitás csökkentésén. Az SDDC-t használók többsége saját és több nyilvános felhőszolgáltatást is használ. A hibrid megoldások kialakítása így tovább növeli az összetettséget, ami természetesen kihatással van az egymástól eltérő rendszerek integrálására és kezelésére.

A másik legnagyobb aggályt a biztonság jelenti, állítja a HyTrust felmérése. A bonyolult kialakítás nehezebben védhetővé teszi az SDDC-ket a hagyományos infrastruktúrákhoz képest, hangzik el leggyakrabban az ellene felhozott érvek között. Azonban ugyanez a kutatás állítja, hogy a felmérésben részt vettek zöme megfelelőnek tartotta az SDDC biztonsági eszközök működését.

Emellett még a már meglevő hardverek felhasználhatóságának kérdése is megtorpanásra szokta késztetni a migrációval kacérkodókat. A régi rendszerek integrálását több szervezet is időrablónak tartotta, ami ellenkezést vált ki belőlük.

Merre vezet a jövő?

Általában az SDDC architektúrát alkalmazni kezdő szervezetek nem egyszerre mozgatják át saját rendszereiket az adatközpontokba. Ehelyett szakaszokra bontva végzik az átállást, gyakran igazodva a megszokott hardverfrissítési ciklushoz.

Ennek során elkezdik megtapasztalni a szoftveresen meghatározott adatközpontok előnyeit, ez pedig felgyorsítja az átállási folyamatokat. Általánosságban is ez a trend figyelhető meg: a cloud computing és a DevOps trendek kibontakozása szintén az SDDC-k minél hamarabbi alkalmazásba vétele felé mutat. Az Allied Market Research szerint éves szinten átlagosan 32 százalékos növekedés figyelhető meg a piacon, ami öt év alatt közel 140 milliárd dollárosra fogja növeli annak értékét.

Az SDDC-k fejlődésére emellett egyre nagyobb hatással van a konténertechnológia és a mesterséges intelligencia. Ez a terület szintén az utóbbi egy-két évben kezdett igazán látványos kibontakozásba; a felügyelet automatizáltságnak további hatékonyságnövelésében is kulcsfontosságú szerepet fog játszani. Azaz a technológia közeljövőjét pozitívan látják a szakértők, akik szerint további lendületes növekedés és fejlődés fogja kísérni az előttünk álló fél évtizedet.

Cloud & big data

Így kell adatot törölni a GDPR szellemében

Nemzeti szinten eddig is szigorú rendelkezések vonatkoztak az érzékeny adatok megsemmisítésére, de az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének hatályba lépése után senki sem kerülheti el az információtörlés folyamatos feladatát.
 
Hirdetés

Ezért vannak biztonságban személyes adataink a felhőben

Nyakunkon az új európai adatvédelmi rendelet bevezetésének határideje, ami minden, adatkezelést végző vállalatra vonatkozik. A felhőszolgáltatók azonban elébe mentek a GDPR-nak.

A GDPR miatt elvileg változik az adatok életciklusa, de a gyakorlatban nem feltétlenül. Aminek viszont kellene változnia, az a hazai szabályozás. Ezen a téren viszont nem állunk jól.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.