Elég nagy szórást mutat a családok telefonhasználati gyakorlata a Huawei hazai leányvállalatának megbízásából készített reprezentatív felmérése szerint. A kutatás során Y-generációs, azaz 1980 és 1995 között született szülőket kérdeztek meg arról, hogy kezelik és szabályozzák gyerekeik informatikai eszközhasználatát, illetve hogy miként vélekednek a használattal kapcsolatos veszélyekről.

Veszélyes terep

Semmiképpen nem nevezhető meglepőnek, hogy a szülők túlnyomó többsége félelmeinek adott hangot. Négy szülőből hárman aggódnak a gyermeküket veszélyeztető okoseszköz-függőségtől, majdnem minden negyedik szülő pedig már tapasztalt is függőségi tüneteket gyermekénél. A legtöbben a túlzott használatot említették meg, de sok szülő már hisztériát, agressziót is felfedezett a gyerekénél, míg néhány esetben játékfüggőséget is tapasztaltak.

Nemcsak a függőség kelt azonban aggodalmat a szülőkben: kétharmaduk attól is tart, hogy a digitális térben kéretlen erőszakos tartalmakkal találkozik gyermekük, több mint ötven százalékuk fél az online zaklatástól, 45-45 százalékuk pedig az erotikus oldalak, illetve a csalók felbukkanásától. A szülők majdnem fele a fizetős tartalmak megjelenését is lehetséges problémaként említette meg.

Többnyire felügyelve vannak

A gyerekek harmada folyamatos szülői jelenlét nélkül használhatja a háztartás okoseszközeit – főként telefont, tévét, tabletet –, 43 százalékuk azonban csak a szülőkkel együtt tölthet időt a készülék előtt. A gyermekek 23 százaléka ugyanakkor még szülői kontroll mellett sem használhat okoseszközöket.

Annak ellenére, hogy 24-39 év közötti szülők egy része nem köti engedélyhez az eszközök bekapcsolását, a legtöbben valamilyen módon felügyelik a gyermekek által használt alkalmazásokat. A 0-3 éves korú gyermekeknél szinte minden esetben van szülői ellenőrzés, de a szigor a 4-6, majd a 7-10 évesek körében sem enyhül. Sőt, még a tíz évesnél idősebbek esetében is a szülők 71 százaléka ellenőrzi, hogy mire használja a gyermek az okoseszközöket.

Füstbe ment terv

A felmérésből az is kiderült, hogy a szülők kevesebb időt engednék ideális esetben gyermeküket okoseszközt használni, mint amennyi időt a valóságban eltölthetnek készülékeik előtt. Előzetes elképzeléseik szerint a szülők kétharmada a 3 évesnél kisebb gyermekeket napi fél óránál kevesebbet, míg a 4-6 éveseket fél vagy egy órát engednék telefonozni, a 7-10 éveseket már jellemzően 1 órát, az idősebbeket pedig hosszabb időre hagynák okoseszközt használni.

A valóságban azonban a 4-6 és a 7-10 éves korosztályban átlagosan 2-3 órát töltenek kütyüik képernyője előtt a gyermekek, míg a 10 évesnél idősebbek körében – bár szintén az 1-3 óra a leggyakoribb – már magas arányban vannak olyanok, akik ennél lényegesen több időt használják az okostelefonjukat.

Játszani is engedd?

Ahogy a fentebb említett szélsőséges példa is mutatja, nem minden szülő gondolja úgy, hogy gyereke számára káros lehet az okostelefonok és egyéb képernyők több órán keresztüli bámulása. Az aggódó többség viszont egyáltalán nincs könnyű helyzetben, amikor értelmes keretek közé akarja szorítani gyermeke eszközhasználatát. Az osztálytársak, barátok jelentette (rossz) példák miatt könnyen érezheti úgy magát a fiatal, mint akit igazságtalanul kötnek gúzsba, miközben "mindenki másnak" szabadon lehet nyomkodni. Ez pedig frusztrációhoz, vagy éppen a szülővel való konfrontációhoz vezet, amit nem egyszerű megfelelő módon kezelni a felnőttek oldaláról.