Elkészült az első hazai reprezentatív produktivitáskutatás. A META-INF felmérése, melyet az NRC piackutató közreműködésével készítettek, egyebek közt arra keresett választ, hogy melyek azok a tényezők, melyek a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését hátráltatják, és amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.

A dolgozók munkahelyi közérzetét számos dolog befolyásolja. Például hogy megfelelő-e a munkaszervezés, mennyi idő megy el felesleges értekezletekre, hogyan találnak utat a jó ötletek, vagy mennyire hatékony a cégen belüli információáramlás, és ennek hogyan tud részese lenni a munkavállaló. A Nagy Produktivitás Körképhez 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek arról, mennyire látják hatékonynak saját munkájukat és cégük működését.

Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna

"Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna" – az irodai kultúrában szállóigévé vált mondat kifejezően írja le az egyik legelterjedtebb céges jelenséget: a felesleges értekezleteket, megbeszéléseket. A megkérdezettek közel kétharmada legalább heti 1-2 alkalommal érzi ezt, de 12 százalékuk heti 3-4 megbeszélést is inkább e-maillel váltana ki.

A válaszok nem függetlenek a vállalatmérettől: az ötven fő alatti cégeknél a válaszadók fele soha nem érzett így, az ennél nagyobbaknál viszont kétharmaduk azt mondta, hogy hetente van legalább heti 1-2 olyan meeting, ami időpocsékolás. A legritkábban az IT-fejlesztésen dolgozók és a programozók panaszkodnak a felesleges találkozókra, a leggyakrabban pedig a hagyományosan állandó időnyomás alatt dolgozó menedzserek.

A felesleges meetingek versenyében az építőipar vezet, ahol 10-ből 9-en élnek át hetente felesleges értekezleteket, a mezőgazdaságban viszont egyenesen azok vannak többségben, akik minden személyes meetinget pótolhatatlannak tartanak.

A személyes találkozóknak bizonyos esetekben jelentős hatása lehet egy cég életére, sok helyen azonban egyfajta hagyomány, hogy akkor is megbeszélnek, amikor nincs rá szükség – kommentálta az eredményt Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője.

Gyakori probléma az is, hogy nincs kéznél az éppen szükséges információ. A megkérdezettek kétharmadának heti szinten 0,5-2 órát, minden huszadik válaszadónak 2-3 órát vesz el a munkaidejéből, hogy olyan el nem mentett vagy rosszul rendszerezett dokumentumok, e-mailek, fontos információt tartalmazó anyagok után kutat, melyekre sürgősen szüksége lenne. Meglepő, hogy azoknál az 500 főnél nagyobb cégeknél a legrosszabb helyzet, ahol azt feltételezhetnénk, hogy profi dokumentumkezelési rendszerek segítik a dolgozókat.

Elakad az üzenet, elsikkad az ötlet

A belső kommunikációs akadályok szintén jelentős problémát okoznak. A válaszadók csaknem ötöde úgy érzi, hogy kimarad a vállalati információs körforgásból, és nem értesül időben a fontos eseményekről. A részlegek közötti kommunikáció minőségével és gyorsaságával 18 százalékuk elégedetlen, 20 százalék pedig nem is fér hozzá távolról a munkájához szükséges információhoz. Mindez nem fest túl jó képet a pandémia után hibrid munkavégzésre berendezkedett cégek működéséről.

Az pedig már egyenesen az üzleti versenyképességet érintő probléma, hogy a magyar cégek jó részében nem találják a megfelelő platformokat az alulról érkező új ötletek, innovációk becsatornázására. A válaszadók 19 százaléka nem tudott egyetérteni az állítással, hogy ha valakinek van egy jó ötlete a vállalatnál, az könnyen utat talál magának a megvalósításhoz, 31 százalékuk pedig semlegesen nyilatkozott erről.

A BeBalanced Pszichológiai Pont munka- és szervezetpszichológusa, Ádám Annabella szerint, ha az ötletek a fiókban maradnak, az veszteség az üzletnek, és rombolja a dolgozók motivációját. Ez pedig hosszú távon a munkavállalók teljesítményének és elkötelezettségének romlásához is vezethet. "Az alkalmazottak lojálisabbak azokban a szervezetekben, ahol azt érzik, hozzájárulhatnak a cég alakulásához, fejlődéséhez. Ez pozitív öngerjesztő folyamatot szül: azokban a szervezetekben, ahol szorgalmazzák az alulról jövő ötletek beépítését, ott nyitottabbak a munkavállalók az innovációra, könnyebben megküzdenek a változásokkal, aminek köszönhetően hosszú távon nő a cég versenyképessége" – mondta.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a válaszadók 56 százaléka saját bevallása szerint a munkaideje legalább 10 százalékában olyan munkát végez, amit egy nála alacsonyabb képzettségű, kevesebb tapasztalattal rendelkező kolléga is el tudna látni. E kör több mint negyede munkaidejének legalább 40 százalékát tölti képességeinek, képesítésének nem megfelelő munkával. E téren az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak a nők, a 40 év alatti korosztály, az 500 főnél nagyobb vállalatnál dolgozók, valamint többek közt az egészségügyben, a közigazgatásban, a kiskereskedelemben és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak.