Exponenciális mértékben szaporodnak a weben a hirdetési csalások, egyre szofisztikáltabb formát öltve. A hirdetési csalás (ad fraud) megakadályozza, hogy adott reklám a hirdető által kívánt időben és hirdetési környezetben jusson el a célközönséghez – ehelyett arra törekszik, hogy illegális eszközök segítségével minél több pénzt szivattyúzzon ki az online hirdetési ökoszisztémából.

Még a kicsalt összeget sem lehet pontosan meghatározni

A Business Insider egy tanulmányt idéz, amit az Adloox reklámhitelesítő társaság tett közzé nemrégiben, megállapítva, hogy a csalók bevétele több mint a kétszerese a nemzeti reklámcégek szövetsége által a múlt évre becsült 7,2 milliárd dolláros összegnek. Az Adloox saját becslése ennél jóval nagyobb kárt jelez, szerintük 2016-ban a világ digitális reklámköltésének közel a 20 százaléka mintegy 12,5 milliárd dollár ment a kukába a hirdetési csalók miatt.

Még ennél is sötétebb jövő várhat 2025-ben az online hirdetési piacra, akkorra már az 50 milliárd dollárt is elérheti a csalással megszerzett pénz, ami ezzel szervezett bűnözés gyakorlatában a második legjobban jövedelmező üzletág lehet a kábítószerkereskedelem után.

Jól működik a kattintáseltérítés

Az egyik legnépszerűbb csalási módszer az úgynevezett kattintáseltérítés, ami mögött többnyire hekkerek által üzemeltetett botok hálózata van. Ez bizonyos tekintetben úgy viselkedik, mint egy hús-vér ember, végigkattintgat egy csomó reklámot, és a kattintások száma alapján söpri be a hirdetési bevételeket. A legutóbbi kattintáseltérítő módszert Methbotnak nevezte el az azt felfedező White Ops nevű biztonsági cég.

Ezen a módszeren belül az is előfordul, hogy a bűnözők egy valódi netezőt visznek be az erdőbe, azaz egy zömében népszerű témákkal foglalkozó – fogyókúra, fiatalító szerek stb. – kamu hirdetésekkel zsúfolt kamu oldalra. Ezen a módon a csalók akár napi 3-5 millió dollár bevételhez is jutnak, miközben az online hirdetéseknek pedig mindössze nagyjából a felét látják valódi emberek.

A felmérésre megbízást adó The&Partnership alapítója, John Hornby szerint az iparág felelőssége elvitathatatlan. A legfontosabb feladat, hogy az ágazat szereplői – beleértve a médiacégeket, az ipari testületeket, az olyan nagy nemzetközi játékosokat, mint a Google és a Facebook, de ha kell a kormányok segítségét is igénybe véve – összefogjanak és megszabadítsák a reklámipar digitális ökoszisztémáját a csalási problémától. Az eddig megtett nemzetközi erőfeszítések mellett további és gyorsabb lépésekre lesz szükség.

A hirdetőknek is át kell gondolniuk a stratégiájukat, ki kell szabadulniuk az olcsó digitális média „droghatása” alól, és inkább a megfelelő márkavédelemre kell költeniük. Az ajánlattétel előtti verifikáció például az adott márka teljes médiaköltésének a 2 százalékát kitevő összeg, de a hirdetők zöme még mindig nem hajlandó ennyit áldozni rá – hangsúlyozza a szakértő.