Úgy fest, hogy az online platformgazdaság szereplőinek nemsokára alkalmazottá kell átminősíteniük egy nagy csomó olyan embert, akit Európában az úgynevezett gig economy (kb. haknigazdaság) keretei között foglalkoztat. Legalábbis erre utal az a Reuters birtokába került uniós dokumentum, amelyik az Európai Bizottság javaslatait tartalmazza a szociális és munkavállalói jogok erősítését célzó új keretek kialakításáról, és amelynek kapcsán az érintett vállalatok (Uber, Deliveroo, Bolt stb.) máris bizonytalanságról és a munkahelyek tömeges megszűnéséről prófétálnak.

Az EB még idén februárban hirdetett nyilvános konzultációt a gig economy szabályozásáról, hogy felmérje, mekkora szükség van az ilyen formában dolgozók státuszának és jogainak megerősítésére, illetve támogatásukra a szervezett csoportként való tárgyalásban és jogérvényesítésben. Az alkalmi munkavégzésre épülő rendszerek hiányosságai ugyanis a világjárvány közepette az eddiginél is világosabbá váltak.

Ahogy akkor írtuk, a bérminimumot, fizetett szabadságot és betegállományt sem ismerő modellek nyilván versenyelőnyt jelentenek a hagyományos foglalkoztatási formákkal szemben, de nagyon könnyen összeomlanak, ha felborul a normál ügymenet. Ez elsősorban a gig economy-re jellemző, elégtelen szociális védelemmel függ össze, de a járvány nyomán tapasztalt változások is látványosan köszönnek benne vissza.

Az Európai Bizottság a Reuters szerint a világon elsőként tesz ilyen szintű javaslatot a hiányosságok orvoslására, miután az európai bíróságok sok esetben már támogatták az érintett munkavállalókat a megszokott foglalkoztatási modellekhez hasonló jogosultásgok megszerzésében. A mostani tervezet újdonsága, hogy egészen pontosan meghatározná, kit kell alkalmazottnak tekinteni, és ezzel biztosítani neki a munkaviszonnyal járó kiszámíthatóságot.

Erről ismerni meg az alkalmazottat

A hírügynökség által idézett dokumentumban állítólag azt prognosztizálják, hogy a változások 15 nagyvállalatot és akár 4 millió európai munkavállalót érinthetnek majd. Összesen öt olyan kritériumot határoznak meg benne, amelyek alapján akkor kell alkalmazottnak átminősíteni egy-egy dolgozót, ha legalább két feltétel teljesül az adott munkakörben. Ilyen lenne, ha az online platformok

• előre meghatározzák a fizetésüket,
• viselkedési és megjelenési normákat követelnek meg tőlük,
• elektronikus úton felügyelik a munkavégzésüket,
• korlátozzák a munkaidő- vagy feladatválasztási lehetőségeiket,
• vagy megakadályozzák, hogy harmadik félnek is dolgozzanak.

A szabályok azt is megkövetelnék, hogy a fuvarozó, ételkiszállító vagy más alkalmazások tájékoztassák róla az embereket, hogyan és milyen algoritmusokat használnak a megfigyelésükre és az értékelésükre, a feladatok elosztására és a díjak megállapítására. Az alkalmazottak kártérítést kérhetnek majd a jogsértésekért, azt pedig minden esetben az online platformoknak kell bizonyítaniuk, ha a fenti szabályok éppen nem vonatkoznak rájuk.

Az EB szerintaz uniós országokban mindezzel évi 1,6-4 milliárd euróval nőhet az átsorolt ​​munkavállalók utáni adó-vagy járulékbefizetés is. Az esetleges pénzbírságokat és más szankciókat az egyes tagállamok határoznák meg, de a Bizottság jogi lépéseket tesz, ha a nemzeti hatóságok nem hajtják végre a szükséges intézkedéseket. A szabályozástervezetet természetesen még a tagállamokkal és az uniós törvényhozókkal is meg kell vitatni, így a Bizottság legkorábban 2025-re teszi a bevezetésüket.