Az elektromos autókra való átállás ma már elkerülhetetlennek tűnik, ennek nyomán pedig az akkumulátorok iránti kereslet is egyre erősebb. Annak ellenére azonban, hogy az ilyen jűrműveket környezetbarátnak hirdetik, az akkuk gyártásához felhasznált anyagok előállítása és ártalmatlanítása is kérdésessé teszi a dolog fenntarthatóságát. A lehetséges megoldásokat már sokfelé kutatják, köztük a finn cellulóz- és papírgyártó Stora Enso, ahol mérnököket alkalmaztak egy új megoldás, a fákban található lignint hasznosítására.

A BBC beszámolója szerint a világ egyik legnagyobb magánerdő-tulajdonosaként jegyzett társaság ezt a szerves polimert alkalmazá az akkumulátor anódjának kialakítására, mivel széntartalma miatt alkalmas lehet a jelenleg általánosan használt anyagok, például a grafit kiváltására. A szintetikus grafit gyártása során hosszú ideig, 3000 celsius-fok fölé hevítik a szenet, ami nagyon energiaigényes folyamat; a Lignode nevű megoldás viszont a papír- és fatermékek gyártása során keletkező hulladékból visszanyert ligninre alapulna.

Ennek egyik előnye, hogy elméletileg nincs hozzá szükség további fák kivágásához. A faanyag durván 30 százalékát ugyanis a lignin adja, így a faipari hulladák felhasználása is értelemszerűen fennartható gyakorlat, ameddig magát az erdőgazdálkodást is fenntartható módon végzik. A kívánatos szénszerkezetek létrehozásához ráadásul a lignin esetében a sokkal alacsonyabb hőmérsékletre van szükség, amivel önmagában is energiát lehet megtakarítani, bár a grafit anódokat a szakértők szerint így sem feltétlenül válthatja ki.

Nem lesz általános megoldás

A BBC-nek nyilatkozó vegyészprofesszor szerint például a lignin "igazán menő", és tényleg felhasználható anódok előállítására potenciálisan alacsonyabb költségekkel. Ennek ellenére nem hiszi, hogy elég nagy lépést jelentene az ár vagy a teljesítmény tekintetében ahhoz, hogy kiváltsa a szintetikus grafitot. Egy másik szakértő szerint az is fontos szempont, hogy ameddig a faipari hulladékból nyerik ki a lignint, addig minden szuper, de ez csak addig érvényes, ameddig nem kezdenek el fákat kivágni direkt az akkumulátorgyárás miatt.

A cikk a McKinsey adatait idézi, amelyek alapján 2015-ben még évente néhány száz gigawattórára rúgott a globális akkumulátortermelés, de ez már 2030-ra több ezer gigawattórára növekedhet, ahogy távolodunk a fosszilis tüzelőanyagoktól. A fő probléma pedig az, hogy az általánosan alkalmazott lítium-ion akkuk nagymértékben függenek a környezetkárosító ipari folyamatoktól és a bányászattól, egyes anyagaik mérgezők és nehezen újrahasznosíthatók, ráadásul olyan országokból származnak, ahol gyenge az emberi jogok védelme.