Ráadásul az elvileg digitális bennszülötteknek számító 10-19 éves korosztályt érinti. Japánban már kutatják a problémát.

El tudja képzelni, hogy egy fiatalnak, aki rendszermérnök szeretne lenni, semmit sem mond a duplaklikk vagy a cella fogalma egy táblázatkezelővel kapcsolatban? Pedig ez valós probléma, derült ki egy japán kutatásból. A probléma egy tavaszi japán–német szimpózium kapcsán került előtérbe, amelyben a két ország a digitális transzformációs terveit (a németeknél az Industrie 4.0, a japánoknál a Society 5.0).

Szakadék gazdaság és társadalom között?

Két éve Réger József, a Fujitsu technológiai igazgatója arról beszélt lapunknak, hogy óriási skill-éhség tapasztalható a vállalatoknál, rendkívüli módon hiányoznak a digitális átalakuláshoz fontos képességekkel rendelkező szakemberek. Ő elsősorban a big data analitikát az IoT-t, illetve utóbbival összefüggésben álló technológiákat (szenzorika, jelátvitel, elosztott rendszerek stb.) említette. És ezek a szakemberek nem az egyes vállalatoktól, hanem általában a piacról hiányoznak, mert a társadalom oktatási része ugyanis analóg módon lemaradt, nem digitalizálódott.

Ezen a problémán nem segít az, hogy a digitális bennszülöttek kezében már két-három éves koruk óta ott van egy digitális eszköz – az okostelefon és/vagy tablet –, amivel lényegében mindent el tudnak érni, merthogy elérik az internetet. Ezek a személyes eszközök ugyanis új problémát generáltak, olyant, amit talán még nehezebb megoldani, mint az idősebb korosztály digitális edukációját.

Japánban 2012 és 2016 között egy nagyon érdekes, ám sokáig természetesnek tartott folyamat zajlott le: a mobil eszközökről történő az internethasználat 80 százalék fölé nőtt a 10-19 éves korosztályban. Ezzel párhuzamosan viszont ugyanebben a korosztályban 76 százalékról 56 százalékra csökkent a PC-használók aránya. (Valószínűsíthető, hogy a világ számos országában ki loehetne mutatni ezt a trendet.) Csakhogy ennek lett egy nagyon fontos következménye: a PC-használat mentén kettévált a digitális bennszülöttek korosztálya.

A billentyűzetnélküliség csapdája

Ma már olyan kényelmessé vált a mobil eszközök, mindenekelőtt az okostelefonok kezelése, hogy a  fiatalok lényegében mindent meg tudnak oldani az érintőképernyőkön anélkül, hogy a hagyományos beviteli eszközre szükségük lenne. Ez azonban nagyon komoly akadályává válik a későbbi fejlődésüknek. Ha a fenti tendencia tovább folytatódik, hamarosan egy a generációk feletti, és a korábbi, generációs okokból eredőnél sokkal szélesebb digitális szakadék súlyosbítja a gazdaság munkaerőproblémáit.

A helyzet már ma is súlyos. Japánban vannak olyan – informatikai (!) – oktatási intézmények, ahol azzal kezdik a hallgatók képzését, hogy megtanítják őket a billentyűzet használatára. (Nem véletlen, hogy ahol komolyan veszik az informatikai készségek oktatását – Magyarországon is vannak ilyen középfokú oktatási intézmények –, ott első körben a tíz ujjal történő 'vakongépelést' tanítják meg a diákoknak.)

Japán szakemberek szerint a diákok sokáig nem is szembesülnek azzal, hogy a hagyományos beviteli eszközök hiánya miben korlátozza őket. A legtöbb iskolai feladat, egyszerűbb emailek vagy közösségi oldalakra szánt bejegyzések megírása ugyanis nem okoz problémát kisebb méretű érintőképernyőn sem.

Csakhogy az így szerzett digitális ismeretek amellett, hogy nagyon felületesek, összességében nem illeszkednek azokhoz az elvárásokhoz, melyeket majdani munkahelyeik támasztanak a fiatalokkal szemben. Ez sújtja a vállalatokat, melyek nem kapnak megfelelő utánpótlást, de hosszabb távon – ha nem változik valami a képzési rendszerekben –, egy új, már betömhetetlen digitális szakadék keletkezik.

Egyre fontosabb kérdés lesz ugyanis – ahogy Réger József lapunknak adott interjújában fogalmazott –, hogy "hány álláshely maradt a digitális transzformáció világában, ahol minden összekapcsolódik, ahol végponttól végpontig tartó értékláncokat kovácsolunk, minden automatizált és rendkívül hatékony. Erre nincs triviális válasz."

Közösség & HR

Rugalmasan korlátos csomagokra váltott a Telenor

Az új kézbe került szolgáltatónál a vezetőség után a terifacsomagoknál is frissítenek. A korlátlan adatforgalmat jó áron biztosító Hello Data megy, helyébe rugalmasabb, de drágább konstrukciók lépnek.
 
Hirdetés

Az ipar digitalizációja a munkaerőpiacot is átformálja

A digitalizáció, amely hamarosan az élet minden területét áthatja, a legelsők között az ipar újabb forradalmát indította el. A folyamat újfajta tudással felvértezett szakembereket igényel. Őket várja folyamatosan bővülő budapesti Industry X.0 csapatába az Accenture is.

Hirdetés

Gépek között, avagy az API kommunikáció rejtett buktatói

Az API kommunikáció biztonsági aspektusaira egyelőre nincsenek egzakt válaszok, de a Balasys megoldása segít a kikerülhetetlenné váló, API-k által jelentett biztonsági kockázatok kezelésében.

A fintech vállalkozásokat helyzetbe hozó európai uniós direktíva általánosságban nem ront a biztonsági helyzeten a bankok szerint. Bizonyos támadási formák azonban elszaporodhatnak, ha nem vigyázunk.

a melléklet támogatója a Balasys

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.