Ráadásul az elvileg digitális bennszülötteknek számító 10-19 éves korosztályt érinti. Japánban már kutatják a problémát.

El tudja képzelni, hogy egy fiatalnak, aki rendszermérnök szeretne lenni, semmit sem mond a duplaklikk vagy a cella fogalma egy táblázatkezelővel kapcsolatban? Pedig ez valós probléma, derült ki egy japán kutatásból. A probléma egy tavaszi japán–német szimpózium kapcsán került előtérbe, amelyben a két ország a digitális transzformációs terveit (a németeknél az Industrie 4.0, a japánoknál a Society 5.0).

Szakadék gazdaság és társadalom között?

Két éve Réger József, a Fujitsu technológiai igazgatója arról beszélt lapunknak, hogy óriási skill-éhség tapasztalható a vállalatoknál, rendkívüli módon hiányoznak a digitális átalakuláshoz fontos képességekkel rendelkező szakemberek. Ő elsősorban a big data analitikát az IoT-t, illetve utóbbival összefüggésben álló technológiákat (szenzorika, jelátvitel, elosztott rendszerek stb.) említette. És ezek a szakemberek nem az egyes vállalatoktól, hanem általában a piacról hiányoznak, mert a társadalom oktatási része ugyanis analóg módon lemaradt, nem digitalizálódott.

Ezen a problémán nem segít az, hogy a digitális bennszülöttek kezében már két-három éves koruk óta ott van egy digitális eszköz – az okostelefon és/vagy tablet –, amivel lényegében mindent el tudnak érni, merthogy elérik az internetet. Ezek a személyes eszközök ugyanis új problémát generáltak, olyant, amit talán még nehezebb megoldani, mint az idősebb korosztály digitális edukációját.

Japánban 2012 és 2016 között egy nagyon érdekes, ám sokáig természetesnek tartott folyamat zajlott le: a mobil eszközökről történő az internethasználat 80 százalék fölé nőtt a 10-19 éves korosztályban. Ezzel párhuzamosan viszont ugyanebben a korosztályban 76 százalékról 56 százalékra csökkent a PC-használók aránya. (Valószínűsíthető, hogy a világ számos országában ki loehetne mutatni ezt a trendet.) Csakhogy ennek lett egy nagyon fontos következménye: a PC-használat mentén kettévált a digitális bennszülöttek korosztálya.

A billentyűzetnélküliség csapdája

Ma már olyan kényelmessé vált a mobil eszközök, mindenekelőtt az okostelefonok kezelése, hogy a  fiatalok lényegében mindent meg tudnak oldani az érintőképernyőkön anélkül, hogy a hagyományos beviteli eszközre szükségük lenne. Ez azonban nagyon komoly akadályává válik a későbbi fejlődésüknek. Ha a fenti tendencia tovább folytatódik, hamarosan egy a generációk feletti, és a korábbi, generációs okokból eredőnél sokkal szélesebb digitális szakadék súlyosbítja a gazdaság munkaerőproblémáit.

A helyzet már ma is súlyos. Japánban vannak olyan – informatikai (!) – oktatási intézmények, ahol azzal kezdik a hallgatók képzését, hogy megtanítják őket a billentyűzet használatára. (Nem véletlen, hogy ahol komolyan veszik az informatikai készségek oktatását – Magyarországon is vannak ilyen középfokú oktatási intézmények –, ott első körben a tíz ujjal történő 'vakongépelést' tanítják meg a diákoknak.)

Japán szakemberek szerint a diákok sokáig nem is szembesülnek azzal, hogy a hagyományos beviteli eszközök hiánya miben korlátozza őket. A legtöbb iskolai feladat, egyszerűbb emailek vagy közösségi oldalakra szánt bejegyzések megírása ugyanis nem okoz problémát kisebb méretű érintőképernyőn sem.

Csakhogy az így szerzett digitális ismeretek amellett, hogy nagyon felületesek, összességében nem illeszkednek azokhoz az elvárásokhoz, melyeket majdani munkahelyeik támasztanak a fiatalokkal szemben. Ez sújtja a vállalatokat, melyek nem kapnak megfelelő utánpótlást, de hosszabb távon – ha nem változik valami a képzési rendszerekben –, egy új, már betömhetetlen digitális szakadék keletkezik.

Egyre fontosabb kérdés lesz ugyanis – ahogy Réger József lapunknak adott interjújában fogalmazott –, hogy "hány álláshely maradt a digitális transzformáció világában, ahol minden összekapcsolódik, ahol végponttól végpontig tartó értékláncokat kovácsolunk, minden automatizált és rendkívül hatékony. Erre nincs triviális válasz."

Közösség & HR

TeslaMate-fiókok szivárogtatnak érzékeny információkat a Teslákról

Ez most kivételesen nem amiatt van, mert Elon Muskot nagyon leköti az X felemeléséért és a Mars meghódításáért vívott küzdelme.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.