A Google augusztus 17-én újabb 1023 technológiai szabadalmat vásárolt meg az IBM-től - tette közzé honlapján az Egyesült Államok szabadalmi hivatala. A vállalat egy hónappal korábban már megszerzett egy másik, 1030 tételből álló csomagot, ugyancsak az IBM-től, a Motorola Mobility 12,5 milliárd dolláros felvásárlásával pedig egy 17 ezer szabadalomból álló portfólió tulajdonosa lesz.

A Google ezzel jelentősen felduzzasztotta saját készletét, amely az év elején még csak 576 darab, főleg keresésekkel kapcsolatos szasbadalmi oltalomból állt.

A vállalat nyílt forrású Android operációs rendszere könnyű célpontot jelentett a versenytársak, így az Apple, a Nokia, az Oracle vagy a Microsoft jogászainak. Bár az Androidért a Google nem kér pénzt a készülékgyártóktól, a rendszer tulajdonképpen mégsem ingyenes, hiszen különféle licencdíjakat kell fizetni utána; a versenytársak jogi lépéseinek éppen az a legfőbb célja, hogy ezeken keresztül olyan magasságba tornásszák fel az Android költségeit, amely már ellehetetleníti a mobil operációs rendszer egyre szélesedő bázisát.

Dollármilliárdos cirkusz ■ A Google ennek megfelelően kénytelen volt beszállni a hintába, és feladta korábbi gyakorlatát, amely szerint kívülállóként tekint a jelenlegi szabadalmi rendszerre, időnként erős kritikával illetve azt. A vállalat komoly összegekért nekiállt kiépíteni saját szabadalmi portfólióját, hogy védelmet nyújtson magának és az androidos gyártóknak az egyre hevesebb támadásokkal szemben.

A keresővállalat korábban már alulmaradt az Apple és a Microsoft fémjelezte konzorciummal szemben, amely 4,5 milliárd dollárért megszerezte a csődeljárás alá vont Nortel 6 ezer, jórészt mobilkészülékekkel és mobil infrastruktúrával, illetve optikai és adathálózattal kapcsolatos szabadalmát. A Motorolával és az IBM-mel kötött üzletek azonban azt bizonyítják, hogy komolyan fel kívánja venni a kesztyűt a konkurencia "ellenséges és szervezett kampányával" szemben. A Google állítólag másokkal is tárgyalásokat folytat, egyik célpontja pedig sokak szerint a Kodak lehet, amelynek szabadalmi portfólióját többre értékelik magánál a vállalatnál.

Kártékony rendszer ■ Az ötletek cseréjének és továbbfejlesztésének lehetősége az innováció alapfeltétele, ami különösen igaz a szoftverek területén. A túlburjánzó szabadalmak éppen ezeket a folyamatokat gátolják, ráadásul némelyikük annyira általános, hogy gyakorlatilag az összes újdonságra rá lehet húzni valamilyen szabadalomsértési ügyet. Nem meglepő, hogy a nagyvállalatok az ilyesmit gyakran használják a piacra frissen belépő, kisebb cégek ellehetetlenítésére, vagy - mint a Google esetében - olyan versenytársak ellen, akik nem mutathatnak fel hasonlóan erős szabadalmi portfóliót.


A kisebb vállalatok nyilván nem rendelkeznek akkora "hadikincstárral", mint a Google, így arra sincs lehetőségük, hogy belekezdjenek egy hasonló szabadalmi háborúba. Különösen, hogy az európai gyakorlattól eltérően az amerikai szabadalmi rendszer meglehetősen laza: tulajdonképpen bármit le lehet védetni, az ötlet eredetiségét pedig csak később, egy esetleges jogi vita során kell részletesen igazolni. Mindez bőven elég lehet arra, hogy a konkurencia új termékeit a megfelelő időre elkaszálják.