Egy friss felmérés szerint a hazai okostelefonokon átlagosan 30 alkalmazás fut. A legnépszerűbbet nem nehéz kitalálni.

4000 magyar bevonásával készült a Huawei megbízásából az a kutatás, amelyben azt igyekeztek feltérképezni, hogy állunk itthon a mobil alkalmazások használatával.

Demográfiai eltérések

A válaszok alapján egy hazai felhasználó átlagosan 30 appot használ, de Budapest és vidék viszonylatában megmutatkoznak különbségek. Jelesül a budapestiek többet, a vidékiek jellemzően kevesebb alkalmazást futtatnak a készülékeiken.

A nemek szerinti bontásból pedig az derült ki, hogy az alkalmazások letöltése a férfiakra sokkal inkább jellemző (40%), mint a nőkre (30%), akik az appok letöltése helyett inkább az adott tartalom weboldalát nyitják meg. Utóbbiak előszeretettel használják akár a közösségi médiát is ezen a módon (32%) a natív alkalmazásokkal (30%) szemben.

Az életkor szerinti megoszlás azt mutatta, hogy a 18–24 éves generáció jellemzően alkalmazásokat tölt le és sokkal kisebb arányban használ weboldalakat (30%), mint a többi korosztály (40%).

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú alkalmazások feltétlenül szükségesek számukra, a legtöbben a közösségimédia-appokat (18,3%), a játék- és szórakoztató alkalmazásokat (11,5%) valamint a zenét (17,6%) jelölték meg a legtöbben. Ugyanakkor kevesebben tartják elengedhetetlennek az utazással és életmóddal (sport, fitnesz, randevú stb.) kapcsolatos alkalmazásokat, ezeket töltik le a legkisebb számban még a 18–24 éves korosztályban is.

A nemek eloszlását tekintve a nők körében népszerűbbek az online vásárlási appok, mint a férfiak körében (10,7% vs 7,9%), a férfiak viszont a mobilbank alkalmazásokat részesítik előnyben (13,6% vs 11,6%).

Az appok népszerűségét nemcsak az életkor és a nem befolyásolja, hanem a lakóhely is. Az étel, és élelmiszer kiszállítással kapcsolatos alkalmazások sokkal népszerűbbek Budapesten (7,1%), mint vidéken (4,8%). Az online vásárlási alkalmazások azonban fontosabbak azoknak a felhasználóknak, akik Budapesten kívül élnek (9,7% vs. 8,7%). A banki alkalmazások használata viszont a fővárosban (27,1%) és a megyeszékhelyeken (28,3%) magasabb az országos átlagnál (22,8). Meglepő módon a TikTok pedig a kisvárosokban jóval népszerűbb (13,9%) az átlaghoz képest (8,5%).

Egy app mind felett

A válaszok szerint a magyar felhasználók körében leggyakrabban használt alkalmazás sorban a Facebook (73,5%), a Messenger (47%) és az Instagram (38%). Ez a hármas azért is érdekes, mivel mindegyik a Facebook tulajdonában van. Összességében a legkevésbé fontos alkalmazáskategóriába az életmóddal (3,1%), az utazással (5,1%) és az élelmiszer-szállítással (5,2%) kapcsolatos appok tartoznak.

A válaszadók 71 százalékának kevesebb mint 30 alkalmazása van a mobiltelefonján, ebben egyetlen korosztályban sincs szignifikáns differencia. A 40-nél több alkalmazással rendelkezők Budapesten (19%) vagy a megyeszékhelyen (16%) élnek. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a magyar felhasználóknak nincs sok alkalmazás a telefonján (átlagosan 30 a világátlag 60-hoz képest), azokkal viszont több időt töltenek, éppen ezért jobban kötődnek kedvenceikhez. A válaszok alapján a fiatalabb generáció (18–24 évesek) nagyobb valószínűséggel tölt le egy plusz alkalmazást az új funkció miatt, miközben az idősebb korosztályok inkább cserélik a meglévőt egy jobbal, amiben az előző appnál fejlettebb funkciók is megtalálhatók. 

Választási preferenciák

Nemcsak az appoknál, hanem a telefonválasztásnál is jelentős különbségek mutatkoznak az idősebb és fiatalabb generáció, illetve a férfi és női felhasználók között. A teljesítmény és a telefon kinézete fordítottan arányos az életkorral. 18 éves korban még a válaszadók 23 százaléka, míg 55 éves kor felett már csak a megkérdezettek 12 százaléka választ a hardver erőssége alapján készüléket. A dizájn 18 éves korban 7 százalékot, 55 év felett pedig mindössze 3 százalékot nyom a latba vásárláskor.

Nemek szerint vizsgálva a férfiak inkább a technológiai tudásra koncentrálnak a telefonvásárláskor, míg a nők inkább a dizájnra. A kamera teljesítménye azonban fontosabb a nőknek (93,5%), mint a férfiaknak (86,6%).

Konzumer tech

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.