Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy 4,34 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-re az Android mobil operációs rendszerrel kapcsolatos versenykorlátozó gyakorlata miatt. Ez messze a legmagasabb összegű bírság, amit eddig az EB kirótt egy tengerentúli technológiai vállalatra a versenyszabályok megsértéséért, és a harmadik olyan eset, amikor a büntetés már a milliárdos nagyságrendet is elérte.
Az Európai Unió jelenlegi versenypolitikáért felelős biztosa, Margrethe Vestager 2014 óta tölti be hivatalát, és eddigi tevékenysége során az amerikai techvállalatok is a versenyjogi vizsgálatok fókuszába kerültek. Ez az ottani kritika szerint személyes és politikai preferenciákra vezethető vissza; az EU-biztos szerint alapvető jogok érvényesítéséről van szó, az amerikai multinacionális cégek pedig sok területen az európai piacot is dominálják.
Szaporodnak a komoly szankciók
A korábbi rekord szintén a Google nevéhez kapcsolódik, a társaságot már tavaly is 2,42 milliárd euró megfizetésére kötelezték a keresőpiaci dominanciájával való visszaélés miatt. (A cég akkor is és most is megtámadta a döntést, vagyis még nem lehet tudni, hogy pontosan mikor és mennyit kell majd leszurkolnia.)
A Microsoftot az elmúlt két évtizedben négyszer is megbírságolták, három alkalommal a korábbi trösztellenes döntések figyelmen kívül hagyása miatt. Ezzel kapcsolatban nyilatkozta nemrég Steve Ballmer, a vállalat korábbi vezérigazgatója, hogy ma már rossz döntésnek tartja a keménykedést, és mindenkinek azt tanácsolja, hogy igyekezzen együttműködni az uniós szabályozóval.
Érdemes megjegyezni, hogy a versenyjogi problémák mellett az Unió a technológiai multik arányos megadóztatására is rávetette magát: egy tavaszi közleményében az EB úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták. Az Apple-től például egy 13 milliárd eurós adóhátralékot próbálnak meg bevasalni, azonban ennek érvényesítésre is csak hosszú pereskedés nyomán kerülhet sor.
Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben
A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak