Az 1881-ben alapított Eastman Kodak néhány évtizeddel ezelőtt még az amerikai piac egyeduralkodója volt: 1976-ban a kamerák eladásainak 85 százalékát, a filmek értékesítésének pedig 90 százalékát jegyezte. A céget először az olcsó távol-keleti termékek hozták nehéz helyzetbe, aztán a digitális kamerák megjelenése pecsételte meg a sorsát, miután az egykori piacvezető közmondásosan rosszul adaptálódott a változó környezethez.

A Kodak végül 2012-ben kért csődvédelmet, a teljes összeomlástól csak komoly leépítések és szellemi portfóliójának kiárusításának árán menekült meg. A digitális kamerák piacán azóta az okostelefonok végeztek számottevő pusztítást, a Kodak pedig erről a menetről végképp lemaradt. Bár a társaság előállt saját okostelefonokkal és tabletekkel is, ezek gyakorlatilag csak a Kodak márkanév licenceléséről volt szó mindenféle gyártópartnerek felé.

Alaptevékenységét tekintve a Kodak ma már egyébként is az üzleti szolgáltatásokra koncentrál, így elmondható, hogy a vállalat jelenléte valószínűleg már sosem lesz a korábbihoz fogható. Különösen a legutóbbi bejelentések fényében, amelyek szerint a Kodak saját kriptovaluta-üzletbe kezd, ezen felül pedig a CES kiállításon az is kiderült, hogy a cég Bitcoin-bányászathoz biztosítana infrastrukturális szolgáltatásokat.

A Kodaknál is felugrottak a vonatra

A KodakCoin elvileg a KodakOne globális szerzői jogi menedzsmentplatform eleme lesz, amely az illetéktelenül felhasznált felvételek online felkutatásáról és a licencelési eljárások lefolytatásáról szól, hog aztán a jogtulajdonosokat KodakCoin formájában kapják meg a nekik járó díjakat. A KashMiner a speciálisan Bitcoin-bányászatra konfigurált gépek (mining rig) bérbe adásáról, illetve a kibányászott kriptovaluta megosztásáról szólna.

A Kodak mindkét kezdeményezése a már megszokott módon, licencpartnerek bevonásával valósulna meg, és az olyan meglévő készségekre épülne, mint amilyen a már működő KodakOne platform, illetve amilyen a Kodak saját erőműve a rochesteri Eastman Business Parkban, csökkentve a villanyszámlát a processzorintenzív számítási folyamatok esetében.

Azt mindenki eldöntheti, hogy milyen távlatokat lát a két bejelentésben, a piac mindenesetre azonnal reagát, és az Eastman Kodak részvényeinek árfolyama a bejelentések után több mint duplájára emelkedett: a papírok a hétfői 3,1 dollár helyett tegnap már 6,8 dolláron zárták a kereskedést a New York-i tőzsdén. (Más kérdés, hogy még így sem érik el az egy évvel ezelőtti árfolyam felét.)

A kommentárok nagy része ezzel kapcsolatban arra a trendre hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre több cég értéke szalad fel egy pillanat alatt, amint bejelentenek bármilyen, a blockchain technológia felhasználásával kapcsolatos tervet. A Reuters beszámolójában megszólaltatott befektetési elemző ezt egyenesen nevetségesnek tartja, és megalapozottságukat tekintve értelmetlennek látja a hasonló döntéseket.

Bitcoin, blokklánc... és végül a profit

A BBC a Cambridge-i Egyetem az elosztott pénzügyi rendszereket kutató oktatóját szólaltatta meg, aki szerint a jelenség a dotkom lufi 90-es évek végi felpuffadására hasonlít. Akkor is az volt a helyzet, hogy a hagyományos üzleti területeken mozgó vállalatoknak elég volt szóba hozniuk valamilyen állítólagos internetes stratégiát, és papírjaik rögtön kelendővé váltak.

A befektetőket nem érdekelte, hogy volt-e valós teljesítmény vagy kidolgozott üzleti modell a tervek mögött, így olyan cégekért fizettek hajmeresztő összegeket, amelyek veszteségesek voltak a nyereségesség kilátása nélkül, vagy éppen nyereséget termeltek, de a befektetők által remélt növekedésre soha nem lehettek képesek.

Dr. Garrick Hileman szerint a részvényárfolyamok ilyen típusú mozgása mindig egy kicsit aggasztó. Bár ebben a pillanatban nyilván lehetetlen megjósolni, hogy a fentiekhez hasonló buborékról van-e szó, de az megelőlegezhető, hogy az újkeletű trend egy "tajtékos befektetési piac" indikátora.

A Reuters több példát is felhoz az utat tévesztett cégek ilyen irányú, sajátosan marketingelt irányváltására. A korábban Bioptix néven futó, biotechnológiai diagnosztikai eszközöket fejlesztő társaság egy mozdulattal Riot Blockchainre változtatta a nevét, az ennek megfelelő profilváltás pedig két éves rekord magasságba tolta részvényárfolyamát.

Ennél is szürreálisabb a veszteséges és tőzsdei kivezetéssel fenyegetett Long Island Iced Tea italgyártó esete, amely rövid ideje már Long Blockchain néven nyomul, cégértéke pedig közel négyszeresére növekedett.

A jövőben valószínűleg több nagy márka is kibocsát majd saját kriptovalutát és tokeneket, hogy ezzel támogassák meg termékeiket és szolgáltatásaikat. Ahogy azonban mások is rámutatnak, a blockchain technológia önmagában nem jelent mindenre megoldást. Egyelőre senki sem magyarázta el, hogy a Kodaknál például miért lenne ettől hatékonyabb a szerzői jog érvényesítése, egyáltalán mi az a mechanizmus, ami többletet jelent a már meglévő eszközökhöz képest.