A kevésbé hatékony üzleti folyamatok költségeinek és kockázatainak csökkentéséről szólva már állandó témát jelentenek a blokklánc-technológiák, amelyek elvileg úgy biztosítják a régi gyakorlatok továbbvitelének lehetőségét, hogy eközben számottevően javítják azok eredményességét. Legutóbb február végén számoltunk be a KPMG friss felméréséről, amelynek alapján a vállalati informatikai vezetők közel fele meghatározó jelentőséget tulajdonít a blokkláncnak a következő három évben, legelsősorban az olyan területek biztonsági kihívásainak megoldásában, mint amilyen például a tárgyak internete (IoT).

Tízből négyen arról is beszámoltak, hogy saját szervezetüknél jó eséllyel sort is kerítenek valamilyen implementációra. A tanulmányból ugyanakkor az is kiderült, hogy a blokklánc alkalmazásának üzleti hozadéka eddig nem sok esetben nyert egyértelmű bizonyítást, és a válaszadók is ebben látták a bevezetések fő akadályát. A KPMG ehhez hozzátette, hogy lassan a felhasználási esetek is érett szakaszba lépnek, így az említett hároméves periódusban már minden bizonnyal egyre több és öbb online termelési rendszer áll üzembe.

A felívelő trendhez az IDC legutóbbi előrejelzése számokat is rendelt: a piackutató márciusban frissített, Worldwide Semiannual Blockchain Spending Guide című anyaga szerint a blockchain-technológiák piaca ebben az évben 2,9 milliárd dollárra bővül, három éven belül pedig már a 12,4 milliárd dolláros bevételt is eléri. Ez 76 százalékos átlagos éves növekedési ütemet feltételez, vagyis a 2018 és 2022 közötti időszakban rakétázni fog a blokkláncra épülő megoldások piaca, ahol az IDC szerint is mostanában lépnek túl a kísérleti projekteken.

Nehéz követni, hogy milyen gyorsan növekszik

A prímet hagyományosan a pénzügyi szektor (vagyis a bankok, biztosítók és befektetési szolgáltatások) viszi, amely 2019-ben is több mint 1,1 milliárd dolláros befektetéssel járul hozzá a szegmens összes forgalmához. Emellett azonban az elmúlt hat hónapban számos más iparágban (mint az energiaipari elszámolásokban vagy a szavatossági igények kezelésében) is a beruházások élénkülését tapasztalták.

Példának hozzák fel a Walmart és a Sam's Club esetét is, ahol már egy éve kísérleteznek az ellátási lánc blockchain alapú menedzsmentjével. Újabban viszont egy 2019. szeptemberi határidőt is megadtak a beszállítóiknak, amikortól alapértelmezetté teszik a zöldségek ilyen irányú nyomonkövethetőségét, hogy a termékek útja világosan ellenőrizhető legyen a farmoktól egészen az áruházi polcokig. A J.P. Morgan ugyanekkor beharangozta a JPM Coin néven hivatkozott, blokklánc alapú fiat pénz bevezetését, amely a nemzetközi tranzakciókat tenné olcsóbbá és azonnalivá ügyfelei számára.

Visszatérve az IDC prognózisára, a piackutató tavaly júliusban még azt jósolta, hogy a blokklánchoz kapcsolódó globális költések 2021-re 9,7 milliárd dollárra, 2022-re pedig 11,7 milliárd dollárra növekednek. A mostani korrekció nem csak azt mutatja meg, hogy a technológiai piacon már néhány éves távlatban is érdemes szódával inni a bevételi előrejelzéseket, hanem azt is jelzi, hogy a blokklánc-megoldások fejlődése valóban egyre gyorsul.

Az idei számokból egyébként úgy tűnik, hogy továbbra is az amerikai piacon jegyzik majd messze a legtöbb beruházást (1,1 milliárd dollár), míg Nyugat-Európa 674 millióval, Kína pedig 319 millióval szerepel a listán. A "futottak még" mezőnyt Japán és Kanada vezeti, ahol viszont rendre 110 és 90 százalékos éves növekedésre számítanak a blokklánc alapú technológiai költésekben.