Az Európai Számvevőszék (ECA) szerdán közzétett jeletése alapján az Európai Unió nem tett eleget azért, hogy megfelelően kihasználja összesen 18,3 milliárd eurós űrprogramjainak, így a Galileo projektnek vagy a Kopernikusz Föld-megfigyelési programnak a lehetőségeit. Az ECA megállapítása szerint az EU-nak nem sikerült se világos célokat, sem ütemtervet rendelnie a kezdeményezések gazdasági vagy társadalmi előnyeinek érvényesítéséhez, miközben ezeket nem is mutatta be érthetően az embereknek.
A Számvevőszék illetékes tagja úgy látja, hogy technológiai szempontból Európának sikerült nemzetközi tényezővé válnia az űrbeli földi megfigyelés és a navigációs szolgáltatások tekintetében, ennek értékét azonban jelentősen csökkenti, hogy nem rendelkezik átfogó megközelítéssel a szolgáltatások elterjesztésére, ami pedig a feltétetele lenne a beléjük fektetett állami beruházások optimális megtérülésének. Ez annál is lényegesebb, mivel a 2020 végéig elköltött 18,3 milliárd euró mellett az űrprogramokra további 14 milliárdot szánnak a 2021-2027-es költségvetési időszakban.
Az audit megállapította, hogy a Kopernikusz Föld-megfigyelésen és helyszíni adatokon alapuló információs szolgáltatásai jól hasznosultak az uniós döntéshozatalban a mezőgazdaság, a klímavédelem vagy a tengerfelügyeleti rendszerek tekintetében. A rendelkezésre álló adatok széleskörű felhasználása azonban nem valósult meg, és azokat továbbra is csak a tudósok vagy a területek szakértői veszik igénybe. A már 26 műholdat felvonultató Galileo, amelyre az amerikai GPS rendszer alternatívájaként tekintenek, eleve nyolcéves csúszással kezdte meg működését 2016-ban. A vizsgálat alapján itt már tapasztalható előrelépés a kompatibilis vevőegységek bevezetésében, hogy a szolgáltatások megjelenjenek az okostelefonokon vagy okos járműveken, azonban a GPS-hez képest jelentős az adaptációs szint elmaradása, és ez a belátható jövőben nem is igazán változhat meg.
Eközben a túloldalon
Kínában ugyancsak ezen a héten jelentették be, hogy a Vencsang űrközpontban még az év végéig felépítenek egy 20 milliárd jüan (3,1 milliárd dollár) értékű szuperszámítógépet az űrből érkező adatok hatékony feldolgozására. A számítógépközpont 2022-től big data szolgáltatásokat nyújtana több iparág, így például a repüléstechnikai vagy tengerhajózási ágazat számára.
A következő évtizedben Kína is a kereskedelmi műholdak masszív konstellációira támaszkodna, amelyek egy nagy csomó új készséget biztosítanak majd a légi járműveken is elérhető, nagy sebességű internettől a szállítmányok nyomon követéséig. Ennek megfelelően folyamatosan fejlesztik a holdak pályára állításához szükséges képességeket a nagyobb rakéták és a kilövőállomások számát tekintve is. Utóbbiak jelenleg négy helyen működnek az országban: három a kontinensen, a negyedik pedig az ország déli partjai mellett fekvő szigetcsoporton elterülő Hajnan tartományban.
Áprilisban a kínai kormány már bejelentette egy másik, ugyancsak Hajnanba tervezett, de kereskedelmi célú űrkikötő megépítését, hogy eredményesebben tudja kiszolgálni az ilyen irányú igényeket is. Ebbe beletartozik, hogy támogatja a tartomány nemzetközi központtá fejlesztését a kereskedelmi műholdak és más rakományok világűrbe juttatására, illetve a kereskedelmi űrrepülésekre irányuló kutatás-fejlesztési programok megvalósítsára.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak