Uniós szinten egységes lesz a drónokra vonatkozó biztonsági szabályozás. Az Európai Tanács tavaly novemberben zárta le az új szabályok egyeztetését, erre a tervezetre adta áldását most a Európai Parlament (EP).

A pontosabb szabályok tisztítják a piacot

A piac szempontjából már nagy is időszerű volt a szabályozás, mivel egy dinamikusan fejlődő gazdasági szegmensről van szó. Uniós szakértők szerint a civil dróntechnológia tíz éven belül az uniós repülési piac mintegy tíz százalékára, jelenlegi értéken 15 milliárd eurósra nőhet.

Ezt a fejlődést azonban erősen gátolta, hogy a 150 kg-nál könnyebb drónok a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak, így a gyártók és üzemeltetők rákényszerültek, hogy az egyes tagországok szabályaihoz és biztonsági előírásaihoz igazítsák a termékeiket. Ilyen körülmények között sok cég ódzkodott attól, hogy drónokra épülő szolgáltatásokat fejlesszen.

Az új EU-s jogszabály ki is mondja, hogy a biztonsági előírások egységesítésével a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez elengedhetetlen jogbiztonságot kívánja megteremteni.

A főszabály az, hogy csak olyan drónok építhetők, amelyek működés közben nem sodornak mást veszélybe. A drónok kockázati besorolást kapnak – például a gép tömegétől vagy üzemelési területétől függően –, és ez alapján kell ellátni őket különböző biztonsági funkciókkal. Ilyen funkció például az ütközéselhárító rendszer vagy az automatikus landolás. Ez utóbbi biztosítja a drón biztonságos lehozatalát, ha a pilóta elveszti a kapcsolatot a géppel.

A törvény arra próbálja szorítani a dróngyártókat is, hogy termékeik megfeleljenek a repüléstechnikai termékekre vonatkozó ipari szabványoknak.

Minden drónpilótáknak ismernie kell a rá vonatkozó szabályzást, és felel is azért, hogy gépe repülés közben ne sodorjon veszélybe mást vagy a légteret használó egyéb járművet. Egyes drónok vezetése képzéshez kötött lesz, azaz lényegében drónjogosítványt kell szerezni a kezeléséhez.

Az új jogszabály előírja a drónpilóták és a gépek kötelező országonkénti regisztrációját, hogy baleset esetén azonosítható legyen a gép üzemeltetője. Ez alól csak a legkisebb drónok kapnak felmentést. Bár a nyilvántartásokat nemzeti szinten kell kezelni, azokat digitális, EU-s szinten harmonizált formában kell létrehozni, és interoperábilisnak kell lenniük.

Ez még csak kereteket ad, a részletek ezután jönnek

Az EP által elfogadott szöveg az alapelvek rögzítésével egyelőre csak a tág kereteket szabja meg. A részletek kidogozása az Európai Bizottság feladata lesz. Ilyen részlet például a drónok maximális sebessége vagy egymástól kötelezően megtartandó távolság is. Szintén a EB-nek kell kidolgoznia, hogy milyen kockázati tanúsítások kell átesniük a drónpilótáknak és drónoknak, kit kell regisztrálni, és mely drónok esetében lesznek kötelezőek a további biztonsági funkciók. Az új szabályokat a tagállamok szakminiszterei hagyják jóvá.

A magyar parlament 2016 végén módosította a légi közlekedésről szóló törvényt. A módosítások próbálták lekövetni a drónok teremtette új helyzetet. Egyszerűsítették a pilóta nélküli légi jármű meghatározást (olyan polgári légi jármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi), és külön definíciót – és szabályozást – kaptak az állami kezelésű drónok.

A törvény szigorítottak a hatósági ellenőrzésen: 25 kg feletti gépekhez előírja a légi alkalmassági tanúsítványt vagy az egyedi repülési engedélyt. A drónokhoz kapcsolódó légi közlekedési tevékenységet azonban minden esetben előre be kell jelenteni a légi közlekedési hatóságnak, de ellenőrzött légtérben, bizonyos feltételek betartása mellett nincs szükség légi forgalmi irányítói engedélyre. (Mellesleg a törvény azt is előírja, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés elektronikus kell legyen.)