Kiszámolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI), hogy az automatizáció terjedése hány munkahelyet veszélyeztet Magyarországon, és melyik szakmák vannak leginkább kitéve ennek a változásnak. A GVI honlapján elérhető tanulmány bevezetője szerint Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz az automatizáció, így feltételezhető, hogy a munkaerőpiaci hatásai hamarosan Magyarországon is jelentkeznek.

Több mint 730 ezer embert érinthet súlyosan

A kutatók első lépésben meghatározták a FEOR-nyilvántartásban (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szereplő 485 foglalkozás automatizálhatósági szintjét.

– 122 olyan foglalkozást (25 százalék) találtak, amely nem automatizálható.

– 79 szakma (16 százalék) esetében csak a részfeladatok egy része már automatizálható, de nagyobb részük nem.

– 93 szakma (19 százalék) került a részben automatizálható kategóriába (a részfeladatok mintegy fele automatizálható).

– 90 szakmánál (19 százalék) már a részfeladatok többsége automatizálható.

– 26 szakma (5 százalék) teljes egészében kiváltható automatizálással.

A szakmák besorolása után megnézték, hogy az egyes kategóriákba sorolt szakmában hány ember dolgozik Magyarországon. Mint kiderült, több mint 730 ezren olyan állásokban dolgoznak, amelyeknél már most vagy rövid időn belül ki lehetne váltani az emberi munkaerőt automatizált megoldásokkal.

A NAV foglalkoztatási adatai szerint 2018-ban több mint 3,7 millióan dolgoztak Magyarországon, ebből mintegy 164 ezer fő, a teljes foglalkoztatotti kör 4,4 százaléka olyan állásokban, melyek teljes egészében automatizálhatók. További 567 ezer foglalkoztatott (15,2 százalék) olyan állásokban dolgozott, amelynél a részfeladatok többsége automatizálható.

Bár 122 szakma került a még részlegesen sem automatizálható kategóriába, ez összességében 665 ezer (17,7 százalék) foglalkoztatottat jelent. Szintén jó helyzetben van a többségében nem automatizálható részfeladatokat tartalmazó 79 szakma, melyekben további 340 ezeren dolgoznak (9,1 százalék).

Szakképzetleneknek rossz, diplomásoknak jó lesz

Abban nincs semmi meglepő, hogy az automatizálás elsősorban a szakképzetleneket és az alacsony szintű szakképesítéseket igénylő munkahelyeken dolgozókat hozza nehéz helyzetbe. Jól mutatja ezt, hogy például a szakképzést nem igénylő területen dolgozók (456 ezer fő) közül 2018-ban senki sem dolgozott olyan munkahelyen, amelyet ne lehetne teljes mértékben automatizálni. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági foglalkozásokkal is, igaz, ebben a FEOR-főcsoportban (mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások) csak 25 ezren dolgoztak.

Ugyanakkor a változás legnagyobb arányban nem a fenti két kategóriát sújtja, hanem az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokat. Ebbe tavaly 222 ezer alkalmazott tartozott, és közülük 180 ezernek van veszélyben a munkája.

A kutatásból az is egyértelmű, hogy merre kell keresni a megoldást. Abban a 122 szakmában, amely – jelenlegi ismereteink szerint – nem automatizálható. Ezek többsége magas képzettséget igényel. Nem véletlen, hogy a legkevésbé érintettek köre a FEOR szerinti "Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások" főcsoportja. Az ide sorolt 470 ezer betöltött munkahely közül egy sem került a leginkább veszélyeztetettek közé.