Tíz évig dolgozott azon a projekten David Blaauw, a Michigani Egyetem professzora a diákjaival, melynek itt az eredménye. Mégpedig olyan, ami akár a komoly fordulatot is adhat az Internet of Things irányzatnak. Minden eddiginél kisebb számítógépet készítettek. A számítógép érzékelőkről gyűjt adatokat, amiket képes feldolgozni és az adatokat vagy az eredményeket továbbítani is tudja.
Michigan Micro Mote, azaz M3
Ahhoz, hogy teljes számítógépnek lehessen nevezni, szükség van bemenetre, ahol információk kerülnek a számítógépbe, aminek tárolnia kell tudnia bizony adatmennyiséget, amit fel kell tudni dolgozni, az alapján döntés kell hoznia a következő lépésről. Majd pőedig szükség van egy kimenetre, ahol az eredményt visszaadja.
Nos, ezt sikerült megoldani egy mindössze egy rizsszemnyi gépben.
Az M3 képfeldolgozó változatának a felépítése
Ahhoz azonban, hogy ezt meg lehessen oldani, egyrészt minden szükséges alkatrészből kicsi és alacsony fogyasztású kellett, másrészt ki kellett találni, hogy az alkatrészek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a külvilághoz.
Az áttörést egy 2008-ban kifejlesztett végrehajtó egység, a Phoenix processzor hozta el, amely egyrészt mindössze 915×915 µm2 alapterületű, másrészt rendkívül alacsony fogyasztású. Az 500 pW (pikowatt) energiafogyasztás nagyságát jól érzékelteti, hogy egy emberi sejt átlagos energiaszükséglete 1 pW.
Az energiát miniatűr napelem adja. A napelem olyan jó hatásfokkal működik, hogy még egy olyan helyiségben is elegendő energiát biztosít, ahol csak mesterséges fény éri.
A számítógépet előre programozzák, a kimeneti kommunikációt pedig rádiófrekvenciás kapcsolattal biztosítják.
A számítógép jelenleg képfeldolgozásra, hőmérsékleti és légnyomás-adatok feldolgozására és továbbítására alkalmas. A réteges felépítésnek köszönhetően azonban viszonylag egyszerűen és olcsón variálhatók a funkciók.
A fejlesztők szerint az M3 például az egészségügyben, de akár a hétköznapi életben, az intelligens használati tárgyakban is forradalmi változást hozhat. A projekt részleteiről az alábbi videóból, valamint a Michigani Egyetem oldalán tájékozódhatnak részletesebben.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?