A klímaváltozással kapcsolatos geomérnöki beavatkozások között a szén-dioxid eltávolításán túl a napsugárzás visszaveréséről is szó lehetne, ami a szakemberek többsége szerint megvalósítható, ám hihetetlenül kockázatos dolog.

Bár a legmilliárdosabb milliárdos érdeklődése elsősorban a világűr meghódítására irányul, a földi problémák sem hagyják hidegen, legyen szó a német belpolitikáról vagy a bolygó lehűtéséről a Solar Radiation Management (SRM) néven hivatkozott módszerekkel. Ezek a geomérnöki technikák lényegében a napfény néhány százalékának visszatükrözéséről szólnak, ami elméletben többféleképpen is megvalósítható lenne, és néhány évtizedre ellensúlyozhatná emberi tevékenységgel járó üvegházhatású gázok okozta felmelegedést. Mivel a globális hőmérséklet veszélyesen közel kerül a kritikusnak mondott küszöbértékekhez, és a nemzetközi kibocsátási célok továbbra sem teljesülnek, az SRM egyre nagyobb figyelmet kap, bár a szakértők minimum kockázatosnak tartják az ilyen beavatkozásokat.

A hét elején Musk egy X-es bejegyzésben osztotta meg gondolatait a témáról: szerinte kézenfekvő lenne a műholdak segítségével, tükrök vagy fényvisszaverő anyagok használatával szabályozni a bolygót elérő napfény mennyiségét. Bár egy rövid bejegyzésről van szó konkrétumok nélkül, a világ legnagyobb műholdflottájának üzemeltetőjétől ennek is súlya van, és rögtön megindult a találgatás azzal kapcsolatban, hogy Musk űripari vállalata, a SpaceX egy napon szerepet játszhatna-e egy ilyen projektben. Ahogy az Interesting Engineering beszámolója is emlékeztet rá, egyre több startup teszteli a Föld felszínének hűtésére szolgáló technológiákat a fényvisszaverő aeroszolok sztratoszférába juttatásától egészen az orbitális tükrök felbocsátásáig, és néhányan már dollármilliós finanszírozást is szereztek a kísérleteikhez.

Nem mindegy, hogy ki csinál belőle témát

Ezek a projektek persze még nagyon messze vannak az esetleges telepítéstől, a technikai kihívásokon túl ráadásul etikai és környezeti aggályokra is választ kellene adniuk, mielőtt bármi lehetne belőlük. Jóindulattal sem állíthatjuk, hogy pontosan ismerjük a globális időjárási rendszerek működését, így a beavatkozás könnyen megzavarhatná a csapadékmintákat, vagy kiszámíthatatlan regionális lehűlést okozhatna. Itt pedig a tudományon túl a geopolitikai szempontok is képbe kerülnek: ki dönti el, hogy mikor és milyen módszerekkel árnyékolja a Földet, és mi történik, ha a próbálkozásai aszályt okoznak más országokban? Igaz, jelenleg még a leginkább komolyan vehető SRM-javaslatok is elméletiek, a bolygószintű megvalósítás pedig a SpaceX páratlan űrinfrastruktúrájához viszonyítva is más nagyságrendet jelentene.

A lap ugyanakkor kiemeli, hogy ha a SpaceX megjelenne ezen a területen, akkor abban a pillanatban zárójelbe tenné a más technikákat tesztelő kisebb startupok tevékenységét. A vállalat ugyanis már több majdnem 9 ezer Starlink műholdat üzemeltet, és ennek többszörösét tervezi felbocsátani, amihez rendelkezik is a szükséges kapacitásokkal. Bár arra semmi sem utal, hogy a SpaceX SRM-képes műholdakon dolgozna, vagy egyáltalán tervezne ilyesmit, a hőmérsékleti rekordok folyamatos megdöntése és a kibocsátások visszafogásának folyamatos kudarca miatt a radikális ötletek is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Musk pedig arról értekezik, hogy csak "apró változtatásokra" lenne szükség a globális felmelegedés vagy akár lehűlés megakadályozásához, hiszen a Föld története során sokszor hasonlított hógolyóhoz is.

Piaci hírek

Ez a műhold már egyedül is megtalálja, amit meg kell keresnie a Föld felszínén

Jól vizsgázott az űrben a szöveges és képi bemeneteket is feldolgozó mesterséges intelligencia, a tapasztalatokat a disztópikus megfigyelő rendszerektől a nagy teljesítményű űrbeli MI-alkalmazásokig hasznosítanák.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.