Ellőtték az első felvételeket a világ legnagyobb digitális kamerájával abban a laborban, ahol fél éven át dolgoztak a Stanford Egyetem szakértői azon, hogy összeállítsák a monstrumot. Az első modell megtisztelő címe egy pagodakarfiolnak jutott.

3200 lett, maradhat?

A csillagászati kutatásokhoz készített szenzor bekerülhet a Guinness Rekordok Könyvébe is, hiszen 3200 megapixeles felbontásának egyelőre nincs párja. Hogy ez milyen részletességű képet eredményez, azt jól szemlélteti, hogy teljes megjelenítéséhez 4K UHD-s tévéből is 378-ra lenne szükségünk hozzá. Ha pedig 25 kilométeres magasságból lefotóznánk vele a földfelszínt, ki lehetne venni a képen egy golflabdát is.

A valóban csúcsteljesítményű fényképezőgépet 189 különálló, egyenként 16 megapixeles szenzor összedolgozásából alkották meg a kutatók. Ezeket 21, tutajnak hívott nagyobb táblákba rendezték. A szenzor árszintjével kapcsolatban jó támpontot ad, hogy a táblák darabja nagyjából 3 millió dollárba kerül.

Irány a csúcs

A kutatók természetesen nem saját szórakoztatásukra készítették el a kamerát, hiszen az a Chilében épülő új, következő generációs csillagvizsgáló központi eleme lesz. A Vera C. Rubin Obszervatórium a nagyjából 2700 méter magas Cerro Pachón hegy csúcsán épül és várja, hogy befogadhassa az amerikai laboratóriumban összeálló gigaszenzort.

A kamera a tervek szerint valamikor jövő év közepére kerülhet végleges állapotba, hogy onnantól kezdve tíz éven át kémlelhesse majd az eget. A csillagászok az új "csodafegyvertől" többek között jelentős előrelépést várnak a sötét anyag és sötét energia, a Naprendszer, a Tejút és általában a világegyetemben tapasztalható változások megértésében.