Ahogy az a korábbi hírek alapján várható volt, az Európai Bizottság hétfőn úgy határozott, hogy - az úgynevezett jogsértési eljárás első lépéseként - hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. Az uniós végrehajtó testület attól tart, hogy ez az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással.

A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással. A 2010. évre esedékes különadót tavaly decemberben kellett befizetni, és a szolgáltatók ezt meg is tették. A várakozások szerint a távközlési ágazatra kivetett különadónak éves szinten körülbelül 220 millió eurós bevételt kell eredményeznie.

Nem felel meg? ■ Az uniós távközlési szabályozás és az úgynevezett engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési vállalatokra kivetett díjak csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek - főleg a felhatalmazások és ellenőrzések kapcsán felmerülőket. Elvárás az is, hogy e díjak tárgyilagosak, átláthatók és arányosak legyenek. Ezenfelül a díjak bármely változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek álláspontjuk kifejezésére.

Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresésre. Ha az Európai Bizottság nem kap választ, vagy a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás nem oszlatja el a brüsszeli testület aggodalmait a különadó szabályellenességéről, a Bizottság felszólíthatja Magyarországot, hogy biztosítsa a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jog tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság hétfőn arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított, hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

Szabad GSM-frekvenciát! ■ Az Európai Bizottság emellett hétfőn felszólította Magyarországot és Spanyolországot, hogy biztosítsák az új mobilszolgáltatások számára a GSM-frekvenciákhoz való hozzáférést. Az uniós végrehajtó testület azt várja el a két országtól, hogy teljes mértékben tegyenek eleget a módosított uniós GSM-irányelvnek, azaz biztosítsák, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot gyorsabb mobilszolgáltatások, például mobil internet céljára igénybe lehessen venni. E frekvenciasáv megnyitása a fejlettebb hozzáférési technológiák - például az univerzális mobiltávközlési rendszerek (UMTS) - számára fontos lépést jelent a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások gyorsabb és szélesebb körben való terjesztésében.

Az uniós országok célul tűzték ki, hogy 2013-ra minden európai polgár széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen. Megállapodtak abban, hogy a módosított GSM-irányelvet 2010. május 9-ig átültetik nemzeti jogukba. A módosított GSM-irányelv célja, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávban lehetővé váljék a GSM- és az UMTS-rendszerek együttes alkalmazása. Az utóbbi rendszereket az úgynevezett harmadik generációs telefonok testesítik meg, amelyek esetében a szokásos telefonszolgáltatások nagy sebességű, széles sávú mobilinternet-szolgáltatással egészülnek ki.


Arányos teherviselés ■ A kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak - nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn az MTI-nek. A szóvivő azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön. Kifejtette: "ezen szektor meglehetősen nyereséges vállalatainak korábban nem volt lehetőségük arra, hogy arányosan bekapcsolódjanak a közteherviselésbe".

Szijjártó Péter elmondta azt is: a hivatalos felszólító levelet Magyarország még nem kapta meg, de "ahogy kézhez kapjuk, azonnal előkészítjük a válaszadást", és a kormány az előírt határidőn belül válaszolni fog az Európai Bizottság kérdéseire, illetve felvetéseire.