Az Intel a múlt hét végén jelentette be a Moore és felesége nevét viselő alapítvánnyal közösen, hogy 94 éves korában távozott a vállalat társalapítója. Gordon Earle Moore 1968-ban Robert Noyce fizikussal közösen hozta létre az Intel Corporationt, amelyet később elnöki és vezérigazgatói pozícióban is irányított, a nyugalmazott elnöki címet 2006-os visszavonulásáig használta. Nevét legtöbben a Moore-törvényként hivatkozott, tapasztalati megfigyelésre épülő szabály miatt is ismerhették, amelynek értelmében az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 havonta megduplázódik, ha összehasonlítjuk az aktuálisan legolcsóbban hozzáférhető komponenseket.

Moore az Electronics Magazine egyik 1965-ös kiadásában még kétéves periódusokról írt, bár ez a későbbi idézetekben másfél évre módosult. Az előrejelzés egy idő után önálló életre kelt, és az egész iparágban valamiféle teljesítménykényszerként jelent meg a kutatásoktól egészen a marketingtevékenységig. A Moore-törvény annak ellenére is helytállónak bizonyult az elmúlt évtizedekben, hogy részletesebb magarázataiból kiderül: a különböző célú integrált áramköröket összehasonlítva már nem feltétlenül áll meg, az atomi mértekkel pedig elméleti koráltait is eléri. Gordon Moore 40 évvel az Electronics Magazine cikkének megjelenése után maga is 10-20 évre tette ennek elérését.

Aki a Szilícium-völgybe vitte a szilíciumot

A közlemény külön is kiemeli, hogy Moore élete során mennyi figyelmet fordított a jótékonykodásra, különösen a tudomány, a környezetvédelem és a betegellátás fejlesztésének érdekében: az említett Gordon és Betty Moore Alapítvány például 2000-es felállítása óta több mint 5 milliárd dollárt adományozott jótékony célokra. Pat Gelsinger, az Intel jelenlegi vezérigazgatója Moore éleslátásáról és víziójáról emlékezett meg, ami szerinte a teljes technológiai ipart meghatározta. Ide tartozik a közreműködése a Fairchild Semiconductor 1957-es létrehozásában is, amelynek nevéhez fűződik az első kereskedelmileg életképes integrált áramkörök gyártása, közvetve pedig a Szilícium-völgy megalapozása.

Ez utóbbi ugyanis összefügg az üzletemberként és technológiai befektetőként is nagyra tartott Moore korai felismerésével, amelynek értelmében az elektronikai komponensek ára folyamatosan csökkenni fog, és ezzel a digitális technológia a mindennapi élet részévé válik. Igaz, hogy a Moore-törvény halálát azóta rendszeresen megjósolták, de mára egyértelmű, hogy milyen komoly hatással volt a csipgyártás első fél évszázados fejlődésére. Ahogy azt a megemlékezésekben is felidézik, az Intelnek már van olyan új csipje, amelyik több mint 100 milliárd tranzisztort tartalmaz, vagyis nagyjából 43 milliószor többet, mint a cég 1971-ben kifejlesztett első processzora.