Előző cikkünkben megvizsgáltuk, mi az elektronikus aláírás, hogyan alakult ki, miként hozható létre és ellenőrizhető le. Ezúttal az e-aláírás hazai használatát járjuk körbe kicsit részletesebben.

Nyugdíjba mennek a műanyag személyi igazolványok

2016 elején vezették be hazánkban az elektronikus személyi igazolványt. Az e-kártya (vagy eSZIG) jóval többet tud, mint a korábbi, papíralapú, személyazonosság igazolására szóló iratot kiváltó – amúgy műanyagból készülő – lapocska, még ha a két típus mérete azonos is. Legfőbb különbség köztük, hogy a személy- és egyéb azonosító adatok egy memóriachipben tárolódnak, így az e-kártya képes kiváltani a külön adókártyát és TAJ-kártyát is (TAJ – Társadalombiztosítási Azonosító Jel).

A chipben az elektronikus aláíráshoz (minősített elektronikus aláíráshoz) szükséges adatok is rögzíthetők, ez azonban nem automatikus, csak akkor történik meg, ha a kártytulajdonos kéri. Ehhez később megváltoztatható PIN és PUK kód is tartozik, melyet az állampolgár a kártya átvételekor kap meg. A kódok biztonságát szigorúan veszik, például ha valaki azokat elveszíti, beszerzésükhöz újra el kell mennie személyesen egy kormányablakhoz.

At eSZIG-gel az állampolgárok képessé válnak arra is, hogy természetes személyként elektronikus dokumentumokat írjanak alá. Ez biztosítja, hogy az új igazolvány a fent említett feladatok mellett más elektronikus ügyintézési feladatokat is kiszolgálhat, mivel a közigazgatási folyamatokban és a magánjogi eljárásokban egyaránt könnyebbé teheti az adott személy hitelesítési folyamatát.

A szolgáltatás biztosításáról a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) gondoskodik.

Gyorsabb és olcsóbb kommunikáció a bíróságokkal

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közleményben erősítette meg 2016-ban, hogy kötelező lesz a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetek, a jogi képviselővel eljáró peres felek, valamint a közigazgatási szervek számára. Az indoklás szerint az ún. e-perek bevezetésével csökken az ügyfelek papírmunkája és a postaköltség.

Polgári perekben egyébként 2013. január 1-től van lehetőség az elektronikus kapcsolattartásra, azaz arra, hogy a felek a papíralapú beadványok mellőzésével terjeszthessék elő beadványaikat, illetve elektronikus csatornákon tarthassanak kapcsolatot a bíróságokkal; ez 2018. január 1-től vált kötelezővé.

Akár az ügyfél, akár az őt képviselő ügyvéd jár el egy ügyben, a beadványokat, kérelmeket és az ügy során felmerülő dokumentumokat (okiratot, bizonyítékot stb.) e-mailben vagy egyéb internetes felületen el kell juttatni a bíróságra. Ehhez azonban az ügyvédeknek is be kellett szerezniük elektronikus aláírásra módot adó tanúsítványt, írtuk két éve. A lépés kihagyhatatlan, mivel az elektronikus aláírás(ok) meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására szólítja fel.

Számlázás, papírok nélkül

A fentieken túl számos egyéb területen is használható az elektronikus aláírás Magyarországon; többek között ügyviteli és számlázó rendszerekben alkalmazható elektronikus számlázási célokra. Az elektronikus számla fogalmát az ÁFA törvény 175. paragrafusa vezeti be. A törvény szerint a számla kizárólag elektronikus úton is kibocsátható, amennyiben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást és minősített időbélyegzés szolgáltató által kibocsátott időbélyeget alkalmaznak az érintett felek.

A szolgáltatás használatához szükség van még a befogadó előzetes belegyezésére is, akinek ellenőriznie kell tudni a számlával érkező elektronikus aláírást. A technika használatának terjedését segíti, hogy nincsenek jogi megkötések a számla formátumát tekintve, ugyanakkor azok zömmel PDF-ben kerülnek előállításra, amelynek tömeges aláírására léteznek különböző integrálható vagy stand-alone (integrációt nem igénylő) megoldások (mint amilyen például az e-Szignó), amely e-számlákat ezek után már aláírva lehet a partner felé továbbítani.