A napokban indult el komplex felhőszolgáltatásaival a T-Systems Magyarország. Ennek kapcsán beszélgettünk Ragoncsa Gézával, a cég infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével. Mint mondta, a felhőszolgáltatások egyes elemei már korábban is elérhetőek voltak, ám mostantól az ügyfelek komplett csomagokat is igényelhetnek, illetve szélesebb termékportfólióból választhatnak.

A vártnál lassabban épül ki a hazai felhőpiac

Hozzátette, a felhős technológiák terjedése Magyarországon az ügyfelek oldaláról lényegesen lassabban megy végbe, mint amit korábban a szakértők ezzel kapcsolatban prognosztizáltak. Az elemzők optimisták voltak, és dinamikusabb jövőt vázoltak. Ezzel kapcsolatban a T-Systems készíttetett egy felmérést, amelybe több száz hazai céget vontak be.

Az elemzésben a cloud technológiával kapcsolatos visszafogottság egyik kulcseleme volt, hogy az ügyfelek ma még nem tartják eléggé megbízhatónak a felhős adatkezelést. Ragoncsa Géza szerint nem is lenne bölcs dolog arról győzködni az ügyfeleket, hogy ez nem egy valós kockázat. "Nagyon is valódi kockázat, de a jó hír az, hogy kezelhető" – mondta a vezérigazgató-helyettes. Ehhez az kell, hogy a felhőszolgáltató professzionális eszközökkel teremtse meg a megfelelő védelmet. Az ügyfeleket ez tudja megnyugtatni.

Ragoncsa Géza szerint párhuzamot lehet vonni a bankkártyák terjedése között. Mint mondta, a bankkártya volt lényegében az első cloud megoldás, ahol maga a készpénz van valahol a felhőben. Az elején a bankkártyával kapcsolatban is komoly ellenérzések voltak, ma  pedig már ez is kezelhető.

A vezérigazgató-helyettes azt egyelőre nem kívánta megbecsülni sem, hogy mégis mekkora üzletet remélhet a T-Systems az üzletágtól, mondván: ezeknek a szolgáltatásoknak a részaránya a teljes T-Systems Magyarország árbevételhez képest ma még meglehetősen csekély. Inkább úgy fogalmazott, hogy minden évben az előző év forgalmának többszörösét szeretnék. Azt azonban egyelőre nehéz megbecsülni, hogy ténylegesen milyen mértékben terjed majd.

A nagyoknak a hibrid lehet a megoldás

A felhő fontosságáról és racionalitásáról egyértelműen könnyebb a kisvállalatokat meggyőzni, ami logikus is, hiszen velük ellentétben egy nagyvállalat általában fel van készülve arra, hogy saját IT háttere legyen – mondta Ragoncsa. Utóbbinak van hagyományos informatikai szervezete, ami a kisebb vállalatoknál sokkal kevésbé professzionális, és inkább esetleges. Ha van is rendszergazdájuk, az nemcsak nekik dolgozik, többnyire nincs is meg hozzá a megfelelő infrastruktúra.

Ragoncsa Géza

Már a középvállalati szinten is mérséklődik a fogékonyság ezek iránt a megoldások iránt, a  nagyvállalatoknál pedig a már az említett okok miatt még kisebb, de a jövőt tekintve velük kapcsolatban is optimista a vezérigazgató-helyettes. Szerinte a nagyvállalatok meggyőzésére egyfelől jó lehet a hibrid megoldás, ami azt jelenti, hogy az érzékeny adatok maradhatnak az ügyfél kapuin belül, a kevésbé érzékenyek viszont mehetnek a felhőbe. Másfelől biztosnak véli, hogy előbb-utóbb a nagyvállalatoknál is trenddé válik a felhőbe költözés, és nemcsak a bizalmas, vagy nem bizalmas adatok miatt, hanem az infrastruktúra folyamatos átalakulása miatt. Ha például a nagyvállalati üzletfejlesztésnek szüksége lesz egy új üzleti alkalmazásra, a jövőben már nem lesz egyértelmű, hogy a cég a konkrét alkalmazást minden alkalommal meg is akarja majd vásárolni, hanem élni fog a felhőből bérlés lehetőségével.

A nagyvállalati IT fokozatos kiszervezése azonban nem egyik napról a másikra megy majd végbe és ehhez a nagyvállalati szektor egyre inkább be akar majd vonni külső, felhőt is kínáló szolgáltatót.   

Minimális fejlesztésre volt szükség

A cloud üzletágra vonatkozó beruházások nem igényeltek nagyobb pénzügyi forrást, miután a T-Systemsnél már jó ideje léteznek on-premise megoldások. A cég már korábban is rendelkezett  dokumentumkezelési, CRM, vagy ERP megoldással, az adatközpontban lévő cloud infrastruktúrát sem most kellett felállítani, amit az elmúlt évek során folyamatosan fejlesztettek. A két egységből álló saját felhő és adatközponti kapacitásaik egyik fele már közel száz százalékban le van kötve, a másiké 20 százalékban, tehát van hová fejlődni. A felhőre váltás elsősorban a csomagajánlatokat és a korábbi on-premise megoldásaik felhős verziójának a kidolgozását jelentette.

A felhőszolgáltatásokra a cégen belül van egy dedikált szakértékesítői csapat, de virtuális teamként a társaság több más területéről is kapcsolódnak hozzájuk még szakértők, köszönhetően a vállalat széles horizontú kompetenciájának, a távközléstől, az infrastruktúrán át egészen a szoftverekig.

Komoly szakértői támogatást ígér ajánlatai mellé a vállalat, de a vezérigazgató-helyettes szerint az ma még luxus lenne, ha a nagyobb ügyfeleknél ez dedikált szakértőt jelentene. "Ma inkább az látszik racionálisnak, hogy egy szakértő három nagyvállalati ügyfelet is támogat, de arról is szó lehet, hogy egy-egy alkalmazáshoz dedikálunk mindenki számára egy szakembert."

A felhő melletti egyik közismert érv a költségtakarékosság, amit tapasztalatai szerint általánosságban igen nehéz megbecsülni. Támpontnak két dolgot is említ, az egyik a Gartner felmérése, miszerint 2017-ig az ilyen jellegű szolgáltatásokkal a munkaerőjellegű költségeknek akár a 40 százaléka is megtakarítható. Ezt azonban a mi alacsonyabb bérköltségű régiónkra erősen túlzónak érzi, ránk legfeljebb ennek a fele lehet igaz.

A költségek alakulása attól is függ, hogy az adott vállalat eddig hogyan viszonyult a hatékonyságnöveléshez, mennyire elavult az infrastruktúrája. "Egy viszont biztos: a felhőszolgáltató, hasonlóan az outsourcinghoz egyszerre több ügyfelet tud kiszolgálni, sokkal hatékonyabban tudja menedzselni az erőforrásokat."

A régiós terjeszkedés is szóba jöhet

A néhány éve meghatározott T-Systems stratégia egyik kiemelt célja a régióbeli terjeszkedés volt, ami igaz a felhősszolgáltatásra is. Első lépésként a vállalatirányítási (ERP) szegmensben keresnek üzleti lehetőségeket a szomszédban is. Az adott országok jogrendszerének és nyelvi követelményeinek megfelelő ERP-szolgáltatás az SAP Business One megoldásra épül, ennek az értékesítési jogát szerezték meg. A megoldás Romániában és Bulgáriában már elérhető, idén pedig Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország következik, illetve a későbbiekben még további hat ország a térségben.