Bár az "utca emberének" a Microsoftról első körben leginkább csak a Windows és az Office, esetleg az Xbox jut az eszébe, Redmond portfóliójában sok más egyéb dolog mellett néhány igen komoly játék is helyet kap. Ezek közül tagadhatatlanul az egyik legsikeresebb cím a Microsoft Flight Simulator. A sorozat annak ellenére lett kiemelkedően sikeres, hogy a repülőgépszimulátor használata egyáltalán nem egyszerű, ráadásul lőni sem kell benne.
Fejlesztésre ítélve
A több évtizedes múlttal rendelkező játék legfrissebb verziója épp a héten debütált, ami kiváló alkalmat adott arra, hogy a Jon Peddie Research publikálja legújabb tanulmányát, amelyben a program hardvereladásokra gyakorolt hatását elemzik. A piacelemzésre szakosodott vállalat szakemberei szerint a Microsoft Flight Simulator 2020 (MFS 2020) az elkövetkező három évben összesen 2,6 milliárd dollárnyi forgalmat generál majd a PC-k és a hozzájuk kötődő különböző alkatrészek, perifériák szegmensében.
Az elemzés szerint a játék iránt érdeklődő közönség alapból is azon vásárlók táborát erősítik, akik a legaktívabbak és a legtöbb pénzt hajlandók áldozni egy-egy új számítógép beszerzésénél. Becslések szerint a játékból 2,27 millió példány fogyhat majd el világszerte. Ebből egy gyors osztással kiderül, hogy átlagosan közel 1150 dollárnyi költést "áraznak be" vásárlóként. Mivel ez az összeg nagyjából a tízszerese a játék árának, így elsőre mindez kicsit meredeknek tűnhet.
Ugyanakkor az előrejelzés jó eséllyel pontos is lehet, hiszen ugyan biztosan nem vesz mindenki új csúcsgépet ezért, de a szimulátor relaisztikus, gyönyörű képi világának zökkenőmentes megjelenítéséhez így is szükség lehet legalább bizonyos elemek (videokártya, memória stb.) fejlesztésére. Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb rajongók nem érik be ennyivel. Náluk a botkormány, a pedál, a VR-sisak, a pilótaülés, vagy éppen több egymás mellé helyezett kijelző mind ott szerepelnek a kedvelt vásárlási elemek listáján.
Még nem is létezik, ami kéne
A repülőgép-szimulátorok jellemzően nagyon komoly feladatokat adnak az őket kiszolgáló számítógépes elemeknek. Olyannyira, hogy korábban sem volt már ritkaság az olyan megjelenés, ahol a friss játékot nem is tudta senki maximális beállítások mellett futtatni, mivel az ahhoz szükséges hardveres elemek még kereskedelmi forgalomba sem kerültek. Valami hasonló miatt van értelme az MFS 2020 esetében is viszonylag hosszú, három évig húzódó hardveres keresletösztönzést kalkulálni.
A Jon Peddie Researc játékpiaci specialistája szerint a szimulátor legnagyobb közvetett haszonélvezője az Intel és az AMD lehet, mivel a program leginkább a CPU-kat állítja extrém terhelés elé. Azok a mostani processzorok, amelyek más típusú csúcsjátékokkal elboldogulnak, a hiperrealisztikus szimulátort már nem feltétlenül képesek magas felbontásban is akadásmentesen futtatni. A CPU-k mellett természetesen a grafikuskártyákra is nagy feladat hárul, így a már említett két csipgyártó mellett ebben a szegmensben az Nvidiának is leesik majd egy csinos összeg.
Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció
A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?