A generatív mesterséges intelligenciával összefüggő környezeti terhelés minden bizonnyal annál is súlyosabb, mint amit biztosan tudhatunk róla. A Guardian tavaly ősszel közölt elemzése alapján például a big tech vállalatok hiába tesznek lépéseket (és fogalmaznak meg jól csengő célokat) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban, mivel a mesterségesintelligencia-technológiák térnyerése egyszerűen kezelhetetlen energiaigénnyel jár, így a szolgáltatók elsősorban a ködösítésben jeleskednek, ami a technológiai forradalmat hajtó adatközpontok valódi költségeit illeti.

A lap szerint 2020 és 2022 között a Google, a Microsoft, a Meta és az Apple saját tulajdonú adatközpontjainak valós kibocsátása 7-8-szorosa lehetett a hivatalosan jelentett értékeknek, miközben a legnagyobb kibocsátó, az Amazon (AWS) esetében az adatközpont-specifikus adatok elkülönítése önmagában is problémát jelent. Ahogy a The Register riportjából is kiderül, a hyperscale üzemeltetők mindegyike kreatív elszámolási gyakorlatokat folytat, ahogy mondjuk a megújulókra vonatkozó tanúsítványokat beilleszti a számításaiba, az AWS-ről viszont egyáltalán nincsenek specifikus adatok.

Az Amazon összes kibocsátásáról tehát hozzáférhető bizonyos információ, de ezekben az AWS környezeti hatásai nincsenek külön kibontva. Ahogy a The Registernek nyilatkozó elemző is felhívja rá a figyelmet, a részletekbe a többiek sem igazán mennek bele, de saját jelentései szerint az Amazon összes kibocsátása 2021 óta csökken. Kérdés, mennyire életszerű, hogy a világ toronymagasan legnagyobb felhőszolgáltatójának sikerült visszafognia a kibocsátását, miközben a Microsofté közel 30 százalékkal nőtt 2020 óta, a Google pedig 48 százalékos növekedésről számolt be a 2019-es szinthez képest.

A szabályozók most sem a sebesség megszállottjai

Ahogy az összeállításból kiderül, ugyanilyen problémás, hogy az Amazon sem tesz különbséget a közvetlen, a vásárolt villamos energiával összefüggő, illetve az első két kategóriába nem sorolt szennyezés között, és bizonyos mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást ellensúlyoz ugyan a vele egyenértékű megújuló energia vásárlásával, de a gyakorlatban senki sem feszül meg a szóban forgó tanúsítványok ellenőrzéséért. Ez a Canalys munkatársa szerint évek óta frusztrálja a fenntarthatóságra fókuszáló ügyfeleket, de a közzétételek hiánya egyelőre csak az EU-s AWS-ügyfeleknél lesz tényleges probléma.

Az Európai Unióban a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) közelmúltbeli elfogadása ugyanis azzal jár majd, hogy az Amazon egyre több megrendelője és partnere várna majd átláthatóbb kibocsátási adatokat a szolgáltatótól, amely a megfelelőségi hiányosságok miatt üzletet veszíthet Európában. Az Egyesült Államokban azonban elakadtak a hasonló intézkedések bevezetésével: bár tavaly márciusban egységes klímavédelmi közzétételi szabályokat hoztak a tőzsdei cégekre vonatkozóan, azokat az érintettek rögtön meg is támadták és felfüggesztették a bíróságon.

A környezeti terhelés a mesterséges intelligencia kielégíthetetlen étvágya miatt amúgy is egyre súlyosabb lesz: a Wired már tavaly arról írt, hogy egészen obszcén vízmennyiséget igényel az MI-modellek képzését és üzemeltetését végző adatközpontok hűtése, ami annál is pazarlóbban működik, mintha a háztartásokban mindenki nyitva felejtené a csapot. A csatornába visszafolyatott vizet ugyanis kivontuk, majd rögtön vissza is juttattuk a rendszerbe, de az adatközpontok elpárologtatják a légkörbe, ahonnan egy jó évig nem is jut vissza a számunkra legfontosabb felszíni- és talajvizekbe.