A CAPTCHA visszafejtésével egy fontos, a képi információk feldolgozásával kapcsolatos mesterséges intelligencia problémára talált megoldást a Vicarious Inc.

Amikor Alan Mathison Turing 1950-ben felvetette egy olyan teszt gondolatát, amely alkalmas annak eldöntésére, hogy egy gép tud-e gondolkodni, nem láthatta, hogy egy nehezen megoldható probléma magvait veti el az informatikusok körében. Az eredetei teszt arra alapult, hogy egy ember kérdéseket tett fel egy gépnek és egy embernek, melyek válaszaikkal egyaránt arról akarták meggyőzni a kérdezőt, hogy gondolkodó lények. Ha a kérdező nem tudta megállapítani a válaszokból, hogy melyiket küldte ember, és melyiket gép, akkor a gép sikeresen teljesítette a tesztet, azaz képes „gondolkodni”.

Egyszerűsített gyakorlati felhasználás

A teszt a 90-es évek második felében fordított módon vált népszerűvé, amikor felfedezték, hogy a módszer arra is alkalmas, hogy egy gép döntse el: hogy az adott kérést egy bot vagy ember küldte. Ez lett a CAPTCHA, amely a Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart (teljesen automatizált nyilvános Turing-teszt a számítógép és az ember megkülönböztetésére) kifejezés rövidítése. A módszer az internet terjedésével vált igazán fontossá. Az AltaVista keresőben például Kezdetben arra alkalmazták, hogy ne lehessen botokkal URL-eket adatni a keresőmotorhoz.

Ma már rengeteg olyan oldal alkalmazza, ahol meg szeretnék akadályozni a botokkal történő automatizált adatgyűjtést, például azt, hogy spammerek nagy mennyiségű e-mail címet gyűjtsenek be ezzel a módszerrel. A CAPTCHA jellemzően valamilyen, a felismerést zavaró háttéren jelenít meg karaktereket, amiket csak az emberi agy képes azonosítani. Ezeket a karaktereket begépelve igazoljuk egy rendszernek, hogy hús-vér emberek vagyunk.

Vizuális információk és a mesterséges intelligencia

Most azonban egy startup cég olyan módszert dolgozott ki, hogy a gép is nagy pontossággal fel tudja ismerni ezeket a torzított számokat-betűket. Önmagában nem az az újdonság, hogy képesek visszafejteni a CAPTCHA-t, hiszen erre már voltak sikeres kísérletek. Ám eddig elsősorban a hatalmas számítási teljesítményre, valamint az általa feldolgozható irdatlan adatmennyiségre építettek a rendszerek, például az IBM Watson.

A mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó Vicarious Inc. azonban máshonnan közelítette meg a problémát. Olyan algoritmust dolgozott ki, amely képes szimulálni az agy képi információkat feldolgozó mechanizmusait. Egyelőre csak egy videón mutatták be az állítólag legalább 90 százalékos hatékonysággal működő eljárást (lásd a mellékelt vidót), amelynek egyik nagy előnye, hogy nem kell hozzá óriási számítási teljesítmény. A cég állítja, hogy a Google reCAPTCHA-t is ilyen hatékonysággal tudja visszafejteni.

A Vicarious abban reménykedik, hogy a módszerét továbbfejlesztve majd jól lehet majd alkalmazni például orvosi diagnosztikában, ahol a különböző diagnosztikai eszközök rengeteg képi információt állítanak elő, és azok kiértékelése sok munkát ad az orvosoknak, de lehetséges felhasználási terület lehetne a Google Street View Map is. A távlati terv egy olyan program kidolgozása – nyilatkozta a Forbes-nak Dileep George, a cég egyik alapító-vezetője –, amely például akár arra is képes, hogy felismeri a kutya formáját egy az állathoz hasonló felhőfoltban.

A Forbes által megkérdezett szakértők egyelőre tartózkodóan nyilatkoztak a Vicarious eredményeiről, mivel nagyon kevés információ áll rendelkezésükre ahhoz, hogy pontosan értékelhessék az eredményeket. Ráadásul a 2000-es évek elejétől többször is felmerült, hogy sikerült véglegesen feltörni a CAPTCHA-t (a témáról lásd Már a bombabiztos captcha-védelem is feltörhető c. cikkünket). A Vicarious egyébként úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem adja ki a szoftvert.

Cloud & big data

Melyik városban működik a legtöbb megfigyelő kamera?

A legjobban bekamerázott városok globális toplistáján 20-ból 18 kínai települést találunk, és a világ összes ilyen megfigyelő eszközének is több mint a fele működik Kínában.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.