A 2017-ben indított LIFE (Large Interferometer For Exoplanets) projekt célja a Naprendszerünkön kívüli bolygók atmoszférájának elemzése egy olyan űrobszervatórium létrehozásával, ami a közép-infravörös (MIR) tartományban kutatna az élet indikátorait jelző vegyi anyagok (légköri biomarkerek) jelenléte után. Bár a lakható vagy potenciálisan lakott bolygók felkutatása elvileg prioritás a földi űrügynökségek és földi megfigyelőközpontok számára, a jelenlegi küldetések egyikében sem biztosítottak az ehhez szükséges technikai lehetőségek, így a LIFE a tudományos célkitűzések megfogalmazásán túl a követelmények meghatározását, a nélkülözhetetlen technológiák érettségének felmérését és egy fejlesztési ütemterv kidolgozását is megcélozta.

Ugyan a projektben felvázolt űrteleszkóp még nem létezik, amerikai és európai tudósok egy csoportja már sikeresen szimulálta annak javasolt működését. A virtuális távcsövet ennek során a Földre – pontosabban a Föld szintetikus változatára – irányították, hogy azt távoli exobolygóként vizsgálják meg, felbecsülve az eszköz jövőbeli teljesítményét a miénkhez hasonló bolygók azonosításában. Az eredményeket február végén tették közzé a The Astronomical Journalban megjelent tanulmányukban, amelyből továbbra sem derült ki, hogy mikor kezdik meg a teleszkóp építését a svájci ETH Zürich egyetem felügyelete alatt, de előzetesen igazolták a koncepció életképességét.

Jöhet a gyakorlati megvalósítás

A tudósok az életre utaló vegyi anyagokat (bioszignatúrákat) kerestek a szintetikus Föld légkörében, például olyan biogén gázokat, amelyek egy "globális produktív fotoszintetikus bioszféra" meglétét feltételezik. A LIFE teleszkóp egyébként öt darab, párhuzamosan működő műholdból állna, és az általuk szállított nyers adatokból következtetnének majd az exobolygók atmoszférájának kémiai összetételére. A Futourism beszámolója alapján a projekt végső célja több tucatnyi, legfeljebb 65 fényévre lévő, a Földhöz hasonló méretű bolygó részletes tanulmányozása lesz, ezen belül pedig annak a megállapítása, hogy felfedezhetők-e bármelyiken az életre utaló jelek.

Az ETH Zürich egy tavalyi közleményében arról írt, hogy az általuk alkalmazott módszer korábbi kísérletek tanúsága szerint jól működik, most pedig azt igazolták, hogy használható a távoli, Föld-szerű bolygók vizsgálatára. Annak érdekében, hogy a környezeti hő ne zavarja az amúgy is gyenge infravörös jeleket, a méréseket rendkívüli hidegben végeznék a Lagrange L2 ponton, ahol az űreszközök közelítőleg nyugalomban maradhat a Nap és a Föld között. Ehhez –260 °C hőmérsékleten tesztelik a műszereket olyan iparági partnerekkel, akik már komoly tapasztalattal rendelkeznek az űrtechnológiákban, még egy lépéssel közelebb hozva a LIFE küldetés megvalósítását.