A Google a múlt héten 17,7 milliárd dolláros forgalmat jelentett legutóbbi pénzügyi negyedévére, amely nem csak az éves növekedés, a tisztított eredmény vagy az egy részvényre jutó nyereség tekintetében nyűgözte le a befektetőket. A vállalat új pénzügyi igazgatója olyan stratégiát vázolt fel előttük, amely komoly előrelépéssel kecsegtet a részvényesek által leggyakrabban kritizált területeken, elsősorban a a bevételarányos költséghányad alakulásában.

A piac az elmúlt másfél évben langyosan fogadta a Google negyedéves eredményeit, miután azok rendre elmaradtak az elemzők várakozásaitól. Most alaposan túlteljesítette azokat, így nem lett volna csoda, ha a társaság részvényei erősödni kezdenek. Arra az ugrásszerű drágulásra azonban, amit a Google papírjai egyetlen nap alatt produkáltak, nem sokan számítottak: az árfolyam a cég évtizedes tőzsdei karrierje során a legmagasabb, 26 százalékos heti emelkedést produkálta.

Ez az év eleje óta összességében 24 százalékos erősödést jelent; érdekesség, hogy az alapító tulajdonosok, Sergey Brin és Larry Page, illetve a cég elnöke, Eric Schmidt együttesen majdnem 9 milliárd dollárt kerestek a Google idei teljesítményével.

Értelmetlen, de nagyon látványos összehasonlítás

A Google cégértéke az elmúlt néhány nap alatt közel 65 milliárd dollárral növekedett, és a csúcson a 470 milliárdos nagyságrendben mozgott. A felfutás nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató informatikai óriást, a HP-t mostanában 60 milliárd dollár alatti cégértéken jegyzik, és ugyanennek a látványos, bár kissé félrevezető matematikának az értelmében a HP és a Microsoft együtt is kevesebbet ér, mint a Google.

A cégérték természetesen nem egy  önmagában értelmezhető mutató, így az ilyen jellegű összehasonlítások nem feltétlenül tükrözik egy-egy üzlet valós gazdasági és társadalmi súlyát – a piaci kapitalizáció alapján például azt is elmondhatnánk, hogy a Google és a Microsoft együttesen annyit ér, mint az Apple, ami nyilvánvalóan egy nehezen igazolható megállapítás lenne. A részvényárfolyamok alakulása mindenesetre arra utal, hogy a Google sokkal jobb állapotban lévő cég, mint azt a befektetők a közelmúltban feltételezték róla.

Mostanában megéri online birodalomnak lenni 

A nagy dotkom cégek legutóbbi eredményei azt a folyamatot is beárazzák, ahogy az offline hirdetési forgalom egy része tartósan átvándorol az online csatornákra. A Facebook részvényeinek árfolyama például hasonló ütemben emelkedik, és a pozitív hangulat az Amazont is rendesen meghúzta. Az alapítók,  Jeff Bezos és Mark Zuckerberg ezzel már a 8. és a 10. helyet foglalja el a Bloomberg milliárdos toplistáján, ahol mindkettejük magánvagyonát jóval 40 milliárd dollár fölé saccolják.

Ettől Page és Brin sem sokkal marad el, akik a 13. és a 14. helyet foglalják el a maguk 36-37 milliárdjával – mondjuk aki fifti-fifti alapon áll neki a cégalapításnak, az ne csodálkozzon, ha nehezebben kerül be a világ tíz leggazdagabb embere közé.