Komoly bírságot szabna ki az Európai Bizottság a Metára a Marketplace európai működése miatt. A döntés állítólag már megszületett, és a jövő hónapban jelentik be hivatalosan, erősítette meg a Financial Timesnak több olyan személy is, akik jól ismerik a vizsgálat részleteit.

A bírság összegéről egyelőre nincsenek pontos információk. A digitális piacokat és szolgáltatásokat szabályozó EU-s direktívák (DMA és DSA) értelmében azonban elérheti a cég utolsó éves bevételének (135 milliárd dollár) a 10 százalékát is – ez az elméleti maximum, a hatóságok jellemzően ennél kisebb összegű bírságokat szabnak ki.

Ingyen ad mindent adatért

A vizsgálat 2019-ben indult. A Meta versenytársai azért nyújtottak be panaszt az EB-hez, mert szerintük a közösségi platformokat üzemeltető cég versenykorlátozó módon kapcsolta össze a Facebookot és a Marketplace szolgáltatását, amin keresztül vállalkozásoktól is gyűjtött adatokat.

Az EB 2022 decemberében arra jutott, hogy a Meta gyakorlata valóban torzítja a versenyt az online apróhirdetések piacán a Marketplace és a Facebook szoros integrálásával. Felhasználhatta ugyanis a Marketplace-t használó versenytársai adatait saját céljaira, akár arra is, hogy riválisait hozza hátrányos helyzetbe.

A Meta ezzel szemben állítólag arról próbálta meggyőzni az EB-t, hogy a Facebook Marketplace erős versenyhelyzetben működik. Azt pedig tagadta, hogy a platformon jelen lévő versenytársai lenyomására használná azok adatait.

Az üzleti lap megkereste a Bizottságot és a Metát, ám egyik fél sem kívánta kommentálni az értesüléseket. Utóbbi fenntartotta azt a korábbi nyilatkozatát, miszerint az EB állításai alaptalanok, és továbbra is együttműködik a szabályozó hatóságokkal, hogy bizonyítsa igazát.

Vestager személyes harca is?

Ha valóban kihirdeti az EB jövő hónapban a verdiktet, és elmarasztalja a Metát, azzal nem lesz vége a történetnek. A cég fellebbezhet, és egy esetleges bírósági eljárásnak igencsak bizonytalan a kimenetele. A Google például most nyert pert az Európai Unió Bíróságán egy 2019-ben kiszabott 1,5 milliárd eurós bírság miatt. Az EB szerint a Google visszaélt az erőfölényével a keresőhirdetések (AdSense) terén. A feljebbviteli testület ezt nem vitatta, ám a büntetést lenullázta. A luxembourgi bírák szerint az EB nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy a Google gyakorlata visszavetette az innovációt, és konkrét anyagi károkat okozott a Google ügyfeleinek.

A Financial Times szerint a Meta elleni eljárásnak van egy személyes vonatkozása is. Margarethe Vestager versenyjogi biztos nem lesz tagja a következő EB-nek (a területet a spanyol Teresa Ribera viszi tovább). A dán politikus, aki 2014 óta tölti be a pozíciót, rengeteg energiát fektetett a big tech cégek megregulázásába.

E téren a teljesítményét felemásan ítélik: kétségtelenül ért el sikereket a technológiai óriások működésének szabályozásában, ám mint a fentebbi Google-ügy is mutatja, maradtak rések a versenyt védő pajzson. Egyesek szerint ezért most nagyon igyekszik, hogy egy sikeresen lezárt ügy után távozzon posztjáról.