Egy amerikai szépségipari startup, a Clockwork szerint egy nő átlagosan évente 3120 percet, azaz összesen több mint két teljes napot fordít az életéből körömápolásra, különösen a körömfestésre. Ez akkora időmennyiség, aminek lerövidítésén már érdemes elgondolkodni. Omri Morannak, a Nimble Beauty nevű New York-i startup egyik alapítójának ehhez egy randi adta az ötletet: partnere azért késett, mert lassan tudta a randihoz illően kilakkozni a körmeit. Moran ezért elhatározta, hogy a mesterséges intelligencián alapuló 3D-s képfeldolgozásra alapozva olyan robotot épít, ami lerövidíti a körömápolásra, különös tekintettel a lakkozásra fordított időt.

A The New York Times összeállítása szerint azonban nem csak Moran fejében fogant meg az ötlet. Az USA-ban már több cég is kínál hasonló gépet vagy szolgáltatást.

Habár a startupok berendezéseinek egyike sem olyan, ami teljes manikűrt kínál, fejlesztéseik rövid távon is komoly hatással lehetnek a körömápolási piacra. Ez csak az USA-t nézve sem kis biznisz: a piackutatók becslése szerint ez a szegmens önmagában közelít a 8,5 milliárd dollárhoz, és az évtized közepére elérheti a 12 milliárdot, és ez már a befektetőknek vonzó méret.

Minden alapelem megvan, csak alkalmazni kell

Az üzlethez mindent kitaláltak. Vannak finom mozgásokra képes robotkarok, nyomtatófejek, és vannak olyan MI-alapú szoftverek, melyek gépi tanulási algoritmusokra támaszkodva pontosan meg tudják különböztetni a köröm felületét a körömágyat körülvevő bőrtől.

Bár a startupok más-más módon oldják meg a lakkozás kényes műveletét, a lényeg mindegyikben ugyanaz: a gépi tanulási szoftvert több ezer körömforma segítségével tanítják. Az eszközökön belül egy kamera és a képfeldolgozó algoritmus azonosítja a lakkozandó felületet. Az is közös a megoldásokban, hogy a fejlesztők igyekeznek minimalizálni a mozgó alkatrészek számát, hogy kisebb legyen a meghibásodás lehetősége.
 

Így működik a Clockwork berendezése

A Clockwork már az üzleti modellt is kidolgozta: a terv szerint irodaházakban, kiskereskedelmi üzletekben, sőt lakóépületek közösségi tereibe telepítenék a berendezéseiket, ahol bárki 10 perc alatt frissen lakkozott körmökhöz juthatna. Próbaként San Franciscóban nyitottak egy popup üzletet, ahol a felhasználók 8 dollárért színesíthetik a körmüket. Egyelőre két márka és tíz szín közül lehet választani, de a választék hamarosan bővülhet.

Moran cége, a Nimble Beauty (amit egyébként Tel-Avivban alapítottak, csak a nagyobb piac miatt vittek át New Yorkba) Kickstarter-kampánnyal is megtámogatva 10 millió dollárt gyűjtött a gyártás elindításához. Ellentétben a szolgáltatásban gondolkodó Clockworkkel, ezeket a berendezéseket kifejezetten otthoni felhasználásra szánják, és a kickstarteres akció alapján a tervezett ár 400 dollár körül lesz (a közösségi finanszírozásba beszállóknak csak 250 dollár).
 

A Nimble berendezése munka közben

A készülékek biztonságosak. A Clockwork egyik alapítója azt mondta a The New York Timesnak, hogy a termékbe biztonsági funkciók sorát építették, így nem fenyeget az a veszély, hogy fizikai sérülést okoz, és mivel a netre sem csatlakozik, így a hekkelésnek is kevésbé van kitéve. Kérdés, hogy utóbbi meddig tartható az egyre inkább hálózatosodó gazdasági közegben. A másik kérdés, hogy mennyire lehet bevonzani a gyártókat, hiszen a gépekhez speciális kiszerelésű festékek is kellenek.

Bár az elsődleges közönség a nők, mindhárom cégnél gondolkodnak azon, hogy a manikűröztető férfiakat is megtalálják, mert a férfiak általában nyitottabbak az automatizált megoldásokra, és kevésbé hajlandók is arra, hogy hosszabb időt töltsenek egy manikűrszalonban.

És mi lesz a manikűrösökkel?

Bezárnak a körmös szaküzletek? Veti fel a robotikával kapcsolatban mindig felmerülő munkaerőpiaci kérdést a The New York Times. Az USA-ban a központi statisztikák szerint a pandémia előtt több mint 150 ezren dolgoztak az iparágban, általában alacsonyabb bérért (az átlag nem érte el az évi 28 ezer dollárt). A lakkozó robotok középtávon nem fenyegetik ezeket a munkahelyeket, állítják a startupperek, mert készülékeik legfeljebb extra szolgáltatásként jelenhetnek meg például a szépségszalonokban. A körömápolás többi részét (formázás, polírozás stb.) ugyanis egyelőre nem lehet robotizálni.

A szépségiparban egyre nagyobb szerepet kap az MI. Nagy márkák is fejlesztenek olyan, arcfelismerésen alapuló online rendszert, ami segíti sminkelésnél megtalálni az adott bőrtónusához legjobban illeszkedő színeket – de esetükben a cél természetesen az értékesítés felpörgetése.