Partnercégek sora bánhatja, hogy megbízott a Synapse nevű fintechben. A 2014-ben alapított San Franciscó-i cég szinte napra pontosan a tizedik születésnapján eddig ismeretlen okokból leállította rendszereit, vezetője pedig nem válaszol a lapok megkeresésére. Áprilisban a Synapse összezördült néhány fontosabb ügyfelével, melyek távoztak is. Ez nehéz helyzetbe hozta ugyan a szolgáltatót, de akkor még senki sem sejtette, hogy mekkora a baj.

A TechCrunch szerint az eset szépen kirajzolja, mi is a probléma azokkal a pénzügyi szektor megújítását hirdető fintechekkel, melyek a technológiai világból indultak, ám a banki világ működését nem ismerték.

A Synapse csak az első dominó

Pedig a Synapse közvetlenül nem is állt kapcsolatban a bankolókkal, hanem a pénzügyi szektor különböző szereplőinek – főleg más fintecheknek, de kriptocégeknek is – kínált ún. Bank-as-a-Services (BaaS) jellegű szolgáltatásokat. Köztes szereplőként (ún. middleware-szolgáltatóként) például azonnali fizetési funkció, hitel- és betétikártya-szolgáltatások gyors integrációjához biztosít platformot harmadik feleknek. Az induló fintechek ilyen platformokon keresztül tudnak különböző pénzügyi szolgáltatásokat kínálni anélkül, hogy lenne banki licencük.

A cég egészen a múlt évig szárnyalt, a Szilícium-völgy fintechjeinek egyik sztárja volt. Az egyik legnagyobb befektetője az Andreessen Horowitz, amely tavaly szállt be 33 millió dollárral a finanszírozásba, rendszereit pedig mintegy száz kisebb-nagyobb fintech és húsz bank használta. Azzal azonban, hogy egyik napról a másikra leállt a szolgáltatása, beindult a dominóhatás, és még a bankok (és ügyfeleik) is bajban vannak. A becslések szerint mintegy 10 millió érintett lehet. Egyikük azt mondta a CNBC-nek, hogy szinte minden eddigi megtakarítása veszélybe került.

Pénzt csak a bankba?

Egy iparági elemző, Jason Mikula, a Fintech Business Weekly szerzője szerint a 10 millió érintett ügyfél a károk alulbecslése, hiszen ha például a Synapse miatt leáll egy kisvállalkozásoknak bérszámfejtést végző cég, akkor azok a kisvállalkozások szintén bajba kerülnek, ahogy dolgozóik is, mert nem kapják meg a fizetésüket. A történteknek hosszú távú és súlyos negatív hatásai lesznek az egész fintech szcénára. Befektetők, partnercégek és a szabályzók is jobban elgondolkodnak azon, hogy például ezeknek a middleware-típusú szolgáltatóknak egyike sem nyereséges.

Utóbbi egy végfelhasználói megoldást fejlesztő startup esetében kevésbé probléma: amíg talál magának finanszírozót, addig működik, és vagy sikerül nyereségessé tenni, vagy sem, vagy sikerült jól eladni, vagy sem. De amikor egy cég ennyire beleékelődik az értékláncba, akkor a hatóságoknak és az ügyfeleknek is sokkal jobban kellene figyelniük arra, hogy fenntartható-e az üzleti modellje.

Bár egy másik BaaS-cég, a Synctrea alapító-vezetője szerint nem kellene a Synapse esetéből az egész szegmensre következtetéseket levonni, annyit Peter Hazlehurst is elismert, hogy a fintechek sok hibát elkövetnek. De vannak kiforrott, jó felhasználási esetekkel rendelkező vállalatok is. Ugyanakkor egyes platformokba évekkel ezelőtt beépültek súlyos problémák, melyek az idővel egyre súlyosbodtak is, ám mind a mai napig láthatatlanok. Ha azonban felszínre kerülnek, gyors és pusztító a hatásuk.

Hazlehurst ezt arra vezeti vissza, hogy a korai fintechek úgy akarták felforgatni a szerintük elavult bankrendszert, hogy az informatikához értettek, de a bankrendszerhez nem. Utóbbiból sok esetben csak a felszínt látták. Így aztán az iparág kockázataival sem lehettek tisztában. Szerinte azonban a régi pénzügyi szereplők is hibáztak, amikor vakon bíztak az ígéretes és/vagy "szexi" szolgáltatásokkal előálló fintechekben, mert gyors üzleti előnyt reméltek tőlük.

Várható, hogy a Synapse-ügy kapcsán ismét fellángol a 'hagyományos pénügyi szolgáltatók vs. fintechek' vita – legalábbis az USA-ban. Egyben valószínűleg a szabályzók is tisztábban látják majd, hogy milyen kockázatokkal kell számolni pl. a BaaS-cégek esetében.