A GKID júniusban 2200 ember bevonásával végzett a hazai aktív internetező felnőtt lakosságra nézve reprezentatív kutatást annak kiderítésére, hogy viszonyolunk a streaming platformok használatához. Mivel a korábban GKI Digital néven futó kutatócég tavaly is végzett egy hasonló felmérést, így az időközben bekövetkező változásokról is képet kaphattak a készítők.

A most publikált eredmények alapján már a felnőtt magyar internetezők 39 százaléka rendelkezik előfizetéssel vagy hozzáféréssel legalább egy streaming szolgáltató kínálatához. Ez több mint 2 millió fős aktív felhasználói bázist jelent, ami a tavalyi méréséhez képest jelentős, 56 százlékos bővülésnek felel meg.

A Netflix a hazai bajnok

Magyarországon a Netflix számít a piac legnagyobb szereplőjének, közel 1,8 milliós, becsült, aktív felhasználói táborral, ami bő 87 százalékos piaci részesedést jelent. Második helyen az HBO Max áll 61 százalékos lefedettséggel, ami mintegy 1,3 milliós becsült bázisnak felel meg. Mögöttük óriási szakadék következik: az Apple megoldása 124 ezres, az Amazoné 91 ezres becsült felhasználói táborral rendelkezik a válaszok alapján. Érdemes megjegyezni, hogy a fenti számok jelentős átfedéseket tartalmaznak, hiszen nem ritka az olyan felhasználó, aki egynél több szolgáltatást is néz párhuzamosan.

A tényleges felhasználói bázisok mérete a GKID becsléseinél akár jóval nagyobbak is lehetnek, mivel az előfizetések megosztása a magyar piacon is elterjedt: minden ötödik előfizető mással is megosztja a szolgáltatását, ez leginkább a házastársat, gyerekeket, testvéreket és a nagyszülőket jelenti. A két legnagyobb szolgáltató (a Netflix és az HBO Max) esetében 17-18 százalékra tehető azon felhasználói réteg aránya, aki bár hozzáfér a kínálathoz, de nem ő az előfizetője a használt csomagnak.

A kutatás kitért arra is, miként viszonyulnának a hirdetések megjelenéséhez a streaming szolgáltatásokat használók. Ez már csak azért is fontos kérdés, mivel az utóbbi időben egyre több ilyen elképzelésről érkezik hír az iparágból. Hogy messzebb ne menjünk, a mostanában rossz formában lévő Netflixnél a potyázók felszámolása mellett a reklámok esetleges bevezetése is terítékre került.

A reklámalapú streaming terén a magyarok egyelőre elutasítók: a felhasználók 43 százaléka lemondaná az előfizetését, ha abban megjelennének a reklámok, további 31 százalék pedig még bizonytalan ebben a kérdésben. Az elutasítási arány jóval magasabb a streamingért ténylegesen fizető felhasználók körében.

A reklámok bevezetése azért is kényes kérdés, mert a reklámmentesség a streaming platformok melletti TOP3 érv egyike: a felhasználók leginkább a filmes, sorozatos kínálat (58%) és a reklámmentesség (57%) miatt használják a streaminget, míg a harmadik legfontosabb indok az azonnaliság, azaz hogy nem kell alkalmazkodni egy központilag rögzített műsorrendhez.

Új arc a grundon

A kutatásban külön figyelmet kapott a Disney régiós belépője is. A Disney+ június 14-i indulásáról az internetezők közel fele hallott. Az aktív streaming felhasználók körében 8 százalék jelezte, hogy azonnal felhasználó szeretne lenni. Nem meglepő módon a szolgáltató kínálata iránt leginkább a "mindent is nézők" (legalább 3 előfizetéssel már most rendelkezők), illetve az óvodás- és tinédzser korú gyerekekkel rendelkező szülők érdeklődnek leginkább. A kisebb gyerekeket a Disney klasszikus rajzfilmjei, míg a nagyobbakat a szintén a cég portfólóját gazdagító Marvel- és Star Wars-tartalmak köthetik le jó időre.

A GKID mérései szerint a Disney+ induló felhasználói bázisa 160-180 ezer fő körül alakulhat.