Egyfajta tesztprogramnak is tekinthető a Science and Technoloy Innovation Board, avagy a STAR Market hétfői indulása. A kifejezetten gyorsan növekvő technológiai cégek papírjait listázó értéktőzsde megnyitása egyaránt hasznos lehet Kína globális terjeszkedési ambícióinak támogatásában, illetve enyhítheti az Egyesült Államoktól (és más nyugati hatalmaktól) való függést.  

Erős kezdés

A Shanghai Értéktőzsde (SSE) ernyője alatt induló új piacon a start pillanatában 25 vállalkozás papírjaival indult meg a kereskedés a nyilvános részvénykibocsátást (IPO) követően. A hétfői napon valóságos őrjöngés volt: az értékpapírok átlagosan 140 százalékos emelkedést mutattak, ami a cégek értékét 44 milliárd dollárral emelte meg. Bár előzetesen lehetett számítani hasonlóra, a lépték még a legbátrabb elemzőket is meglepte.

A csipgyártóktól az egészségügyi területen érdekelt vállalkozásokig terjedő palettán volt olyan szereplő, amelynek papírja több mint ötszörösére drágult. Jellemző a volatilitásra és a felfokozott pozitív hangulatra, hogy a nap leggyengébb szereplője is közel 85 százalékos növekedést könyvelhetett el.

Mindez annak ellenére történt, hogy a kereskedés hatalmas kilengéseit tompító (enyhe) szabályok valamennyire lefojtották a folyamatot. Gyakori eset volt, hogy egy-egy cég részvényeinek kereskedését többször fel kellett függeszteni, mert újabb és újabb határszinteket ért el az árfolyam. A szabályozók az első héten egyébként napon belül nem rögzítenek kemény határokat, csak időleges felfüggesztéssel próbálják emészthető keretek között tartani.

Még bármi lehet

Amennyire biztató volt a kezdés, egyelőre annyira bizonytalan a STAR Market jövőbeli sikere. Az viszont tény, hogy az állam a kezdeményezés mögött áll, mert ha bejön a projekt, az sok szempontból segíthet a belföldi és külföldi fejleményeket. Meglepő módon az egyik várt hozadék a belföldi értékpapírpiac stabilitása lenne. Ez ugye az első napból nem annyira következik, de ha megnyugodnak a kedélyek, az valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy "belője" a megfelelő értékét azoknak a cégeknek, amelyek értékelése a profik számára sem könnyű, nem is beszélve a magánbefektetőkről. Utóbbiak ugyanis nagy számban vannak jelen a kínai tőzsdéken, és pont az ő nem teljesen racionális viselkedésük miatt ugrálnak a kelleténél jobban az ottani indexek.

A másik komoly nyereség lehet a kínai vállalkozások forráshoz juttatása anélkül, hogy azoknak külföldi befektetésekhez kellene folyamodni. Hiába ugyanis egyes kínai cégek óriási felfutása, a rezsim számára nem a legjobb forgatókönyv az, ha a szalagcímeket az foglalja el, hogy milyen bombasztikusan sikerült például az Alibaba belépője az amerikai tőzsdén.

Mindenesetre a legtöbb komoly befeketető egyelőre kivár és másokat is erre bíztat. A jelenlegi árszint még akkor is túlságosan magas, ha nem kizárt, hogy az induló vállalkozások között van Kína következő internetes gigásza.