A drónok globális piaca félelmetes sebességgel növekszik, ahogy a vonatkozó technológiák fókusza a katonai területről átkerült a civil vagy kereskedelmi célú felhasználásra. A pilóta nélküli repülő szerkezetek megjelentek a mezőgazdaságban, az energia- és közműiparban, a bányászatban, az építőiparban vagy a média- és filmiparban, de a konzumer piacon is elég rendesen fogynak, különösen az ünnepi bevásárlási időszakban.

Szemben a korábbi várakozásokkal, az e-kereskedelmi és csomagküldő funkciók belátható időn belül nem lesznek különösebben jelentős területek az iparágon belül, a polgári célokra alkalmazott drónok forgalmában a BI Intelligence 2015 és 2020 között 19 százalékos összetett éves növekedési ütemet prognosztizál. A katonai modellek esetében a bővülés alig 5 százalékos lehet, ez a szegmens jellemzően a legacy gyártók pályája.

Akkor is jönnek, ha nem tudjuk, mi legyen velük

Az már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a drónok szaporodásra nem lesznek különösebb hatással a szabályozási anomliák, és sok tekintetben megváltoztatják majd az életünket – már csak abból a szempontból is, hogy új innovációs platformként működnek, közvetve pedig új munkahelyeket is teremthetenek. Azonban, hasonlóan mondjuk az internethez, a technológia ebben az esetben felvet egy csomó személyiségi jogi vagy biztonsági kérdést.

Számtalan esetről a hírekből is értesülünk, mint amilyen a repülőgépek veszélyeztetése, vagy mondjuk az az elhíresült eset, amikor egy drón az US Open egyik teniszpályájára zuhant. A permanens repülési tilalmi zónák kialakítása természetesen csökkentheti a balesetek esélyét, de semmiképpen sem teremt olyan dinamikus környezetet, amelyben bizonyos drónok elrepülhetnek bizonyos helyekre, míg mások ki vannak tiltva onnan.

A gyerekek ráadásul kapásból elhajítják az ajándékba kapott drónhoz járó használati utasításokat és figyelmeztetéseket, kimennek velük a ház elé és elkezdik röptetni őket, az arra hajlamos szomszédok pedig repülő kémkamerának használják az UAV rövidítéssel is jelölt repülő szerkezeteket. Minderre nem érdemes a szabályozóktól várni a kielégítő megoldásokat – annál inkább magától a drónokat is létrehozó technológiai ipartól.

Befektetőket keres a drónellenes tech startup

A majdnem pontosan egy éve alapított Drone Go Home startup mostanában jelent azonos nevű meg termékével a nyilvánosság – és a leendő befektetők – előtt. Az ötlet lényege, hogy a cég mobil vagy permanensen telepíthető hardverére és szoftverére alapozva lokális no-go zónákat lehet létrehozni a drónok számára, pozitív biztonsági logika szerint meghatározva, hogy mi léphet be és mi nem a Drone Go Home hatósugarába.
 

Az új megoldás alkalmas rá, hogy megakadályozza a drónok berepülését például a repülőterek, ipari létesítmények vagy akár börtönök megfelelő körzetébe, visszavezetve azt a kiindulási ponthoz, vagy egyfajta elektronikus kertés felállításával elvágva a kapcsolatot a repülő és az azt távolról vezérlő személy között – mindezt pedig az amerikai távközlési szabályozó irányelveinek figyelembe vételével, kizárva a jogi fiaskókat. A rendszer automatikus, nem igényel emberi beavatkozást.

A Drone Go Home egyebek mellett a múlt heti New York-i Techweek fesztiválon is bemutatkozott. Ahogy kiderült, a rendszert a későbbiekben előfizetéses szolgáltatás révén lehet majd igénybe venni, beleértve a hardveres és szoftveres komponenseket is, ami egyben lehetővé teszi majd a Drone Go Home-nak a gyakori központi rendszerfrissítéseket, az internetes biztonsági szolgáltatásoktól már megszokott módon.