Szinte minden gyártó okos mobilokkal bombázza a piacot, ám a hazai vállalatok még tartanak a céghez "behurcolt" új kütyüktől.
Hirdetés
 
Rögvest az iPhone 4 júniusi piacra dobását követően kiderült, hogy konstrukciós hiba csúszott be: a készülék belsejében körbefutó antennát leárnyékolhatja a felhasználó keze. Az első három nap alatt mégis rekordszámú, 1,7 millió ilyen eszköz talált gazdára. Az Apple profi marketing gépezete mellett a Google sem tétlenkedik, bár ők nem hardver-szoftver párosban, hanem főként szoftverben erősek. A cég a tavaly februárban debütált Android mobil operációs rendszernek máig öt komolyabb verzióját hozta ki, s a hírek szerint ősszel érkezik a nagyobb kézi készülékekbe és netbookokba szánt Android 3.0-ás rendszer is. A megoldás sikere a nyíltságon alapul: ehhez gyakorlatilag bárki fejleszthet alkalmazásokat. A BlackBerry pedig Amerikában már az üzleti mobilitás egyértelmű királya, s lassacskán Európában is kezdik így értékelni. Fő ütőkártyája, hogy kiválóan kommunikál a céges rendszerekkel, illetve messze kisebb adatforgalmi díjat generál, mint legtöbb konkurense.

Tény, hogy továbbra is a Nokia által istápolt Symbian platform a piacvezető. Viszont széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy az utóbbi időben a finn óriás lemaradt a fejlesztések terén, amin talán csak a Nokia N8, a legújabb generációs készülék őszi megjelenése változtathat. A piaci elemzők – köztük az amerikai Gartner – úgy vélik, azok a gyártók nyerhetnek, amelyek integráltan tudnak mobiloperációs rendszert, készülékeket és szolgáltatásokat kínálni.

A fentiek alapján természetes, hogy a vállalatok munkatársai is mindinkább ráharapnak az okostelefonokra. Az iPhone operációs rendszerére vagy Androidra egyre-másra adnak ki olyan alkalmazásokat, amelyek segítik a kapcsolódást a vállalati levelezőrendszerhez, csoportmunka szolgáltatásokat tesznek lehetővé, vagy éppen a céges intelligenciát (pénzügyi adatok, jelentéskészítés, ügyfél adatbázisok és hasonlók) terjesztik ki mobilra.

A divat mondja meg | - Ez csak valami divat - mint a BellResearch által végzett felmérésből kiderül, a cégvezetők és a beszerzési felelősök legtöbbje ezzel hárít, amikor felvetődik az okostelefonok kérdésköre. „A hazai felhasználók egy része még mindig nincs tudatában annak, melyek az efféle készülékek előnyei a vállalati környezetben” – mutat rá Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. Napjainkban is többen drága luxusnak tartják a beszerzésüket.

Egyelőre még azon nagyvállalatok száma is kevés, amelyek központilag szerzik be e kütyüket, hogy célzottan a cég informatikai és telekommunikációs infrastruktúrájába integrálják azokat, ám átfogó okostelefon-stratégia szinte semelyik vállalatnál sincs - derült ki a KFKI ICT Akadémia közelmúltban rendezett szakmai eseményén. Kivételként a bankszektor jelölhető meg, valamint néhány olyan vállalat, ahol nagyon erős a külföldi partner vagy tulajdonos hatása.

Ha egy vállalat vezetői mégis a beszerzés mellett döntenek, akkor a legelterjedtebb gyakorlat, hogy a betöltött pozíció alapján csupán értékhatárokat állapítanak meg, és maga a felhasználó választ telefont. Ez a módi azonban sajnos teljesen hibrid, az informatikai részleg által átláthatatlan és kezelhetetlen mobilflottákhoz vezet.

Vállalati mobilmenedzsment | E probléma kezelését segítheti, hogy immár itthon is elindultak az első olyan mobil eszköz menedzsment (mobile device management – MDM) szolgáltatások, amelyeket havidíj ellenében vehetnek igénybe a vállalati ügyfelek. A Magyar Telekom júniusban bejelentett szolgáltatása felhasználónként havi nettó 3500 forint, minimum 1 éves hűségszerződéssel. „Amennyiben a vállalat projektalapon szeretné megvenni a megoldást, és házon belül üzemeltetni, abban az esetben az MT leányvállalataként a szolgáltatást nyújtó KFKI egyedi ajánlatot ad” - tudtuk meg Menyhért Zoltántól, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. üzletfejlesztési igazgatójától, aki szerint a szolgáltatásnak elsősorban a nagyvállalati és intézményi szegmensekben van létjogosultsága. A várhatóan gyorsan bővülő MDM-piacon az MT legalább 10–15 ezer felhasználót szeretne elérni a következő egy-két éven belül.

A Vodafone július 8-án jelentette be hasonló, Készülékkontroll elnevezésű szolgáltatását, amelynek havidíja felhasználónként 790 forint (igénybe vételéhez minimum 10 szoftverlicencet kell megvenni, és a csomag tízesével bővíthető). A telepítés egyszeri díját egyedi ajánlat alapján szabják meg, attól függően, hogy a vállalat a szervert bérelt szolgáltatásként, vagy saját telephelyén kívánja-e telepíteni.

Ugyanannyit vagy még többet is dolgozhat, aki az MI-től remél könnyebbséget

Miközben sok helyen azon görcsölnek, hogy mivel vehetnék rá az alkalmazottakat a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használatára, egy friss kutatás ismét bemutatta, hogy a dolog milyen könnyen sülhet el visszafelé.
 
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.