A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. A támogatást azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek az elkövetkező hónapokban a járványügyi veszélyhelyzet következtében csak csökkentett munkaidős foglalkoztatással tudják megoldani a működésüket.

A munkáltatóknak azonban nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban, amit csak a végső eszközként vehetnek igénybe. Mielőtt támogatásért folyamodnának, kötelesek például legalább időarányosan kiadni a munkavállalók szabadságát, és lezárni a még folyó munkaidő keretet – írja a a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal mai közleménye, amely pontokba szedve elemzi a rendelet szövegét.

Mit jelent a csökkentett munkaidős foglalkoztatás?

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás a jogszabály szerint azt jelenti, hogy a napi munkaidő nem lehet kevesebb mint 4 óra, illetve nem lehet több, mint a teljes munkaidő 70 százaléka, azaz 5,6 óra. Mivel a munkaidőkeret alapulvételével beosztott munkavállalóknál a támogatást nem lehet igénybe venni, ezért a csökkentett munkaidőt a gyakorlatban úgy kell alkalmazni, hogy a munkavállalónak minden egyes munkanap be kell mennie a munkáltatóhoz, ahol a csökkentett munkaidőben kell munkát végeznie. Ezért nem lehet alkalmazni példáéul olyan munkaidő-beosztást, amely szerint a munkavállalók az egyik héten napi 8 órát dolgoznak, a következő héten pedig szabadnapokat rendel el a munkáltató – írják a szakértők.

Ha ez teljesül, minden munkavállalóra igénybe lehet venni a támogatást?

Nem. A támogatás nem vonatkozik a kölcsönzött munkavállalókra, de azokra sem, akik ideiglenes jelleggel más munkavégzési helyen (tehát nem a foglalkoztató cég telephelyén), például otthon, home office-ban végzik munkájukat. Olyan munkavállalóra sem lehet igényelni, aki már részesül más jellegű részmunkaidős támogatásban.

Vannak más feltételek is?

A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia egy úgynevezett egyéni fejlesztési időben is, amelynek mértéke a kieső munkaidő 30 százaléka, napi 4 órás foglalkoztatás esetén például heti 6 óra, a maximális napi 5,6 órás foglalkoztatás esetén pedig heti 3,6 óra. Ezt azonban nem kell ugyanúgy napi beosztásban letölteni mint a csökkentett munkaidőt, hanem kár egy nap, blokkosítottan is letölthető. A közlemény felhívja a figyelmet, hogy az egyéni fejlesztési idő nem munkajogi fogalom, a jogszabály értelmezése szerint nem része a csökkentett munkaidőnek, a jogszabály csak annyit rögzít, hogy ezen időtartam alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni.

Hogyan kell kiszámítani a támogatott alkalmazottak munkabérét, és hogyan kapja meg a dolgozó a támogatást?

Amíg az állam a támogatást folyósítja (ez jelenleg maximum három hónap), a támogatott munkavállaló munkabérét sem lehet csökkenteni. Munkabérként a március 11-én, azaz a járványügyi veszélyhelyzet elrendelésének napján irányadó távolléti díj nettó összegét kell alapul venni. Ebből le kell vonni a támogatás – szintén nettó – összegét, és a fennmaradó összeget kell a munkáltatónak kiegészítenie a támogatás időtartama alatt úgy, hogy a támogatás és az általa eszközölt kiegészítés nettó összege ne legyen kevesebb, mint a március 11-i irányadó távolléti díj nettó összege volt.

A támogatás maximális mértéke munkavállalóként 75 000 forint/hónap, azaz összesen 225 ezer forint. Fontos, hogy ez olyan köztehermentes juttatás, amit nem a munkáltató kap meg, hogy továbbutalja az alkalmazottnak munkabér formájában, hanem azt az illetékes kormányhivatalok közvetlenül a támogatott munkavállalónak fizetik meg utólag és havonta.

Fontos feltétel, hogy a támogatás igénylése esetén a munkáltatónak négy hónapig fenn kell tartania a statisztikai létszámot. Ezzel kapcsolatban az illetékes kormányhivatal felé azt is be kell mutatni, hogy a munkaviszonyok megszüntetése elkerüléséhez milyen intézkedéseket tett és kíván tenni a foglalkoztató.

Bármely cég igénybe veheti a támogatást?

A rendeletben vannak egyértelmű és homályosabb feltételek is arra vonatkozóan, hogy mely cégek folyamodhatnak támogatásért. Egyértelmű például, hogy az állam alapvetően olyan foglalkoztatási jogviszony fenntartását kívánja támogatni, amelyet a korábbiakban még nem támogatott. Az is világos, hogy csőd vagy végelszámolás alatt álló cégek nem vehetik igénybe.

Az azonban nehezebben feltétel, hogy a cégeknek bizonyítaniuk kell azt is, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll. Az sem teljesen egyértelmű, hogyan lehet bizonyítani azt a feltételt, a munkavállalók megtartása a munkáltató folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

A kérelmet elektronikusan kell benyújtani a munkavégzés helye szerinti kormányhivatalnál. A kormányhivatalnak nyolc napja van az elbírálásra. Bár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, az elutasított cég a kérelmét még egy alkalommal, ismételten benyújthatja. Ha például 10 dolgozóra kért támogatást, de csak öt bérére ítélte meg a Kormányhivatal, akkor a másik öt dolgozója esetén újra próbálkozhat.

Ehhez is kell tartalék

Ha a támogatott cég a feltételeket nem teljesíti, akkor vissza kell fizetni a támogatás összegét, kivéve ha ez időszak alatt jogutód nélkül megszűnik, vagy a munkavállaló felmond.

A szakértők szerint ebben formában a támogatásokat csak azok a cégek tudják igénybe venni, melyek az elkövetkező hónapokban legalább a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani tudják, létszámleépítést sem terveznek, és van elég tőkéjük ahhoz, hogy a munkavállalók bérét legalább a 2020. március 11-i szintre kiegészítsék.