És ez nem vicc: a keresőóriás néhány megkötéssel, de hajlandó a nyílt forrású tervei alapján készült csipek prototípusát legyártani.

Elméletben sem egyszerű csipet tervezni. De ha ezen az alapvető nehézségen már túljutottunk, még mindig hátravan a puding próbája: hogyan készítsünk a tervekből működőképes prototípust? Annak legyártása ugyanis drága mulatság. Egy egyszerűbb csip-prototípus is több ezer dollárba kerül. Bár voltak kísérletek egyedi csipek gyártásának szolgáltatásként történő megoldására, egyelőre kevés gyakorlati sikerrel. Pedig az érdeklődés nagy, például rengeteg egyetemi projektnek adna lehetőséget, ha sikerülne megfelelő gyártási modellt találni.

Erre jött a Google, és majdnem megoldotta, nemhogy olcsón, hanem ingyen(!) gyárt le prototípust, amihez még nyílt forrású csip-alapdizájnt is ad. Persze itt is van egy sor olyan "de", ami árnyalja a képet.

Nyílt forrás és húszéves technológia

A két legerősebb megkötés, hogy a csip dizájnjának továbbra is teljes mértékben nyílt forrásúnak kell maradnia, a tervet a megfelelő GitHubon kell közzé tenni. A másik az, hogy egy közel húszéves technológiát kell használni: 130 nanométeres technológiájú csipeket lehet tervezni. Egy-egy szilíciumlapka (die) területe 10 mm2 lesz. Ezt a gyártástechnológiát 2001-2003 között használták, jelenleg 7 nanométernél tartanak a gyártók, de már készülőben van az 5 nanométer is. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem készítenek ilyen technológiával kereskedelmi termékeket, az autóipar, az IoT és még számtalan terület épít erre a régi, de kiforrott, megbízható technológiára.

Van a gyártási kapacitásban is korlát. Bár eredetileg arról volt szó, hogy a Google minden nyílt forrású projekt prototípusát legyártja, ha túl nagy lesz az érdeklődés, szelektálni fog a projektek között, és csak azokat fogadja be, melyek a célkitűzéseihez jól illeszkednek.

A Google kezdeményezése ezzel együtt is figyelemre méltó. Akit pedig érdekelnek a részletek, megnézheti Tim Ansell másfél órás előadását a kezdeményezésről (lásd lentebb). Az ausztrál szakember tizenkét éve dolgozik a Google-nél szofvermérnökként, elsősorban nyílt forráskódú területen. Egyik kiemelt projektje az, hogy a hardverek (köztük a csipek) tervezhetőségét és testre szabhatóságát a szoftverekéhez közelítsék.

Erre van felkészülve a gyártó partner

A projekthez már a gyártó partner is megvan: a Google a speciális, általában régebbi gyártási technológiával készülő célcsipekre specializálódott SkyWater Technologyt választotta (a gyártó 2017-ben vált ki a Cypress Semiconductorból). A SkyWater bloomingtoni (Minnesota) gyárában, ahol max. 65 nanométeres technológiáig képes félvezetőket gyártani, előre ütemezett ciklusokban készítik majd a prototípusokat. Az első gyártási ütemre a tervek szerint már az idén sor kerülhet.
 


A Google célja a projekttel, hogy kifejleszthessen egy teljesen nyílt forráskódú félvezetőgyártási munkafolyamatot. Ehhez az alap a Google és a SkyWater közös nyílt forráskódú PDK-ja (Process Design Kit) lesz, amit a GitHubon elérhetővé is tettek. Ez a szabálygyűjtemény azokat a technikai és folyamatkereteket rögzíti, amiket a csiptervezőnek be kell tartania ahhoz, hogy az adott üzemben képesek legyenek legyártani az általa tervezett félvezető egységet.

Az egyébként szinte minden nagy céges bejelentéssel szemben erősen kritikus The Register szinte csak dicséri a kezdeményezést, sőt beszámolója végéhez egy utóiratot is biggyesztett, amelyben társakat keres egy mesterséges intelligenciát támogató chip tervezéséhez.

Akinek nincs kedve végighallgatni Tim Ansell előadását, itt a prezentáció slide-jaiból is bőséges információt nyerhet a kezdeményezésről.

Piaci hírek

CIO Hungary Tavasz 2026: túléljük-e az adattá válásunkat?

Kétnapos tavaszi konferenciánk második napján bemutatkozott a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közösen készített kutatásunk a hazai nagyvállalati informatikáról és informatikai vezetőkről, és az is kiderült, hogy melyek lehetnek az MI terjedésének társadalmi hatásai.
 
Hirdetés

Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció

A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.

A szolgáltatásként kínált mesterséges intelligencia és robotizált folyamatautomatizálási megoldások leegyszerűsítik a bevezetést, miközben új kockázatokat is hoznak.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.