A Covid világjárvány hatása nem csak egészségügyi volt. Nagy hatást gyakorolt a vállalatok működésére is. Leggyakrabban a kikényszerített digitalizáció említhető, melyben a távoli munkavégzés megvalósítása dominált.

A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézet és a Bitport közös kutatásában azt vizsgáltuk, hogy a világjárvány milyen működési kihívások elé állította a vállalatokat, és ez milyen hatással volt a digitalizációs gyakorlatukra.

1. Kihívások

A kutatás 2021 harmadik negyedévében folytattuk, amely több mint egy évvel követte a járvány európai felbukkanását, és addigra Magyarországon túlestünk a járvány harmadik hullámán is.

Ezen a ponton elmondható, hogy a vállalatok rutint szereztek abban, hogyan is kezeljék a járvány okozta kihívásokat, kitapasztalták a problémákat, meg tudták hozni a legtöbb fájdalmas döntést, mi több, sok kihívást olyan jól sikerült megoldaniuk, hogy már szinte megszépült az emlékezetükben.

Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezett vállalatok legnagyobb mértékben az árbevételükben érezték a negatív hatásokat: a megkérdezettek közel 40 százaléka számolt be az árbevétel, és hasonló arányban a beruházások és fejlesztések valamilyen szintű csökkentéséről. Legkisebb mértékben a partnerek, beszállítók száma változott.

A válaszadók többsége azt jelezte, hogy a harmadik hullám elmúltával a vállalatok működéséhez kapcsolódó szerkezeti nehézségek jelentős módon nem befolyásolták a válság kezelését, és a vevői elvárások változásához kapcsolódó kihívások is többségében kezelhetően bizonyultak. A válság kezeléséhez kapcsolódó technológiai tudás a vállalatok közel 62 százalékánál többé-kevésbé rendelkezésre állt.

Az ügyfelekkel, vevőkkel való kapcsolatok területén elsősorban a fizikai korlátozások jelentettek kihívást, de vállalatok 38 százaléka arról is beszámolt, hogy alkalmazkodniuk kellett a vevői igények változásához.

Legnagyobb – és máig megmaradó – mértékben az ellátási láncokhoz kapcsolódó zavarok befolyásolják a vállalatok működését: a külföldi és belföldi beszállítók legtöbb esetben nem tudják tartani a határidőket, nehéz új beszállítókat találni, és végső soron a saját ügyfelek kiszolgálása is akadozik.

2. Technológiai válaszok

A járványidőszak első hullámát követően – és miután a vállalatok jelentős részét sikerült átállítani távolléti munkavégzésre – az volt az általános várakozás, hogy az informatikai költségvetések legalább a két évvel ezelőtti szintre esnek vissza. A Gartner szerint a 2020. évi stagnálás után 2021-ben 8-10 százalékos, azaz igen jelentős bővülést prognosztizált.

Mindez két kiemelt tényezőre vezethető vissza: egyrészt a világgazdaság a jelentős visszaesés után a legtöbb országban stabilizálódott a GDP, és 2021-2022 közé várjuk, hogy a válság előtti szintre áll vissza. Másrészt az elmúlt több mint egy év tapasztalata bizonyította, hogy nemcsak szükség van az informatikai megoldásokra, hanem új lehetőségeket is lehet nyitni általuk: nemzetközi szinten a vállalatok 65 százaléka emelte a digitális fejlesztésekre vonatkozó költségvetését, és a vállalatok 44 százaléka a digitális területeken dolgozók létszámát – messze megelőzve más területek bővülését.

Magyarországon 2021-ben egyelőre óvatosak a várakozások. Az informatikai költségvetések bővülése a vállalatok gazdasági helyzetéhez kötött. Ahogy korábban láttuk, a válság kényszerítette digitális átalakulás nem érte teljesen váratlanul a cégeket. Habár ekkora léptékű váltásra nem számítottak, a legtöbb technológiai megoldás a válság előtt is rendelkezésre állt, és a tapasztalatok birtokában leginkább azok felskálázása jelentette a kihívást.

Nem meglepő, hogy rövid távon a legfontosabb területnek a kommunikációs technológiák fejlesztése számít (válaszadók 65,5 százalékánál), és a világjárvány hatására erőteljesen előtérbe kerültek az elektronikus személyazonosság-menedzsment  (52 százalék), valamint a mobil informatikai megoldások is (48 százalék). Habár a korábbi évek sláger területei háttérbe szorultak, az üzleti és mesterséges intelligencia fejlesztések (45 és 35 százalék), valamint a felhő technológiák fejlesztése továbbra is jelentős (38 százalék).

Nem tud ugyanakkor kitörni a réteg technológiák kategóriájában a 3D nyomtatás (vállalatok 89 százaléka nem tervez vele 3-5 éven belül), a virtuális és kiterjesztett valóság (74 százalék nem tervez vele), de a gyakran emlegetett blockchain technológia sem (64 százalék nem tervez vele).

A válság egy fontos hozadéka, hogy a digitális megoldások jelentős hangsúllyal jelentek meg az üzleti döntéshozók gondolkodásában: miközben nőttek a fejlesztések finanszírozása fordítható források, azonosításra került a digitális képességek és tudás fejlesztésének szükségessége is. Habár nemzetközi szinten ez a digitális fejlődés együtt jár új digitális üzleti megoldások és modellek kialakításával is, addig Magyarországon ennek még csak előjelei látszódnak.

Köszönetnyilvánítás

A kutatásban részt vettek: Borbásné Szabó Ildikó, Fehér Péter, Kovács Tibor, Őri Dóra, Szabó Zoltán, Varga Krisztián és Vas Réka; kutatásvezető: Kő Andrea. A kutatást a "COVID világjárvány hatása a KKV-k digitális átalakulási kezdeményezéseire" című 2019-2.1.11-TÉT-2020-00172 azonosítószámú a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott projekt támogatta.