Bár a a cloudszolgáltatásoknak vannak hátulütői, úgy tűnik, azokat az előnyök bőven ellensúlyozzák. Ettől fügetlenül érdemes tisztában lenni azzal, mi van a mérleg két serpenyőjében.
Hirdetés
 

Általánosságban a számítási felhő számos előnnyel rendelkezik, mégsem szabad abba a csapdába esni, hogy a vállalat csak ezekre koncentráljon a bevezetés előtt/alatt. Mielőtt azonban a negatívumokat is kiemelnénk, vegyük számba előnyöket, melyeket a cloud az üzleti szférának nyújt!

Tehát a sok pro...

Először is lehetővé teszi, hogy az üzlet kerüljön az előtérbe, arra fókuszálhassanak a cégek, amihez értenek, ne jelentsen megoldandó nyűgöt a digitális infrastruktúra fenntartása. Az adatközpontok, szerverek karbantartása egy külső fél, a cloud szolgáltató gondja, az ügyfél csak fizet a szolgáltatás után, és – ideális esetben – élvezi annak előnyeit.

De nem csak az infrastruktúra bérelhető, az IaaS ( Infrastructure as a Service) mellett lehetőség van gyorsabb alkalmazásfejlesztésre is. A PaaS (Platform as a Service) kiaknázásával hamarabb előállhat egy, az üzleti célokat elősegítő program, amivel hamarabb hozhat bevételt, takaríthat meg kiadást, tehát gyorsabban válhat hatékonyabbá a vállalat.

Mindemellett számos, korábban emberi beavatkozást igénylő feladat automatizálható, például a monitorozás vagy a skálázási tevékenységek. A cloud rugalmasan skálázható; igény szerint akár nagyon gyorsan jelentősen több erőforrás is igénybe vehető – egészen addig, amíg szükség van rá. Ezt a tempót hagyományos, helyben telepített IT-eszközökkel egyszerűen képtelenség lekövetni, mind sebesség, mind költséghatékonyság tekintetében.

Igen, a félve tisztelt költséghatékonyság tekintetében is sok keresnivaló akad a cloud háza táján. Az ügyfél csak annyit fizet, amennyit éppen használni akar, ami különösen a tőkeszegény kis- és startup vállalkozások számára jelent nagy vonzerőt. A felhő segítségével nagy befektetési költségektől kímélhetik meg magukat az ezt finanszírozni képtelen cégek, ezzel olyan vállalkozások is piacra léphetnek, melyeknek cloud nélkül esélyük sem lenne.

És akkor a kontrák...

Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni az árnyoldalakról sem, amiből azért minden pozitívum ellenére akad néhány. Például számolni kell az inkonzisztens teljesítménnyel: osztott erőforrások esetében bizony előfordulhat, hogy sávszélességbeli, számítási kapacitási lassulások következnek be.

Meg kell küzdeni emellett az emberi félelmekkel is. Az alkalmazottak, de még a CIO-k egy része is ösztönösen fél a kiszervezett adatok jelentette biztonsági fenyegetéstől. Rengeteg vállalat pont ezért nem meri az üzletileg kritikus feladatait, információit harmadik félre bízni, és tart fenn továbbra is saját infrastruktúrát vagy alkalmaz hibrid felhőt.

A biztonság kérdése ráadásul több rétegű. Nem csak arról van szó, hogy a szolgáltató irányába látszólag irracionálisan nagy bizalmat kell táplálnia az ügyfeleknek, hanem arról is, hogy a cloud providerek még az adatkezelési szabályzatok legtökéletesebbjével is kiszolgáltatottak lehetnek, ha sikeres (hacker)támadás éri az adatközpontot. Márpedig ez nem annyira ritka, mint szeretnénk, elég csak az Apple iCloudot 2014-ben ért támadásra gondolni, melynek kivizsgálásába még az FBI is bekapcsolódott.

Néhány valós példa

A cio.com jóvoltából tavaly szeptemberben készült egy elemzés a nagyobb cloudszolgáltatók előnyeiről és hátrányairól. Ennek során több, a szolgáltatásokat használó céget szólaltattak meg, melyek révén áttekintő képet kaphatunk arról, milyen előnyökkel és hátrányokkal bír egy-egy konkrét szolgáltató.

A Dropbox esetében például kiemelték a könnyű csatlakozás, a vendor-semlegesség előnyeit, például nincsen olyan árukapcsolás, mint a Google Drive esetén a Gmail használatának vagy a OneDrive kapcsán a Microsoft account meglétének szükségessége. A Dropbox javára szól elterjedtsége, melynek fő oka egyszerű: még az IT iránt kevésbé érdeklődők számára is könnyen megtanulható kezelhetősége.

Ugyanakkor olyan költségekkel bír, melyeket például a OneDrive esetében nem kell megfizetni (jellemzően tárterület tekintetében). A StoryLeather alapítója, Jerry Lee által említett tapasztalat, hogy az asztali kliens nem megbízhatóan szinkronizálja az adatokat. Sőt könnyű kezelhetősége bizonyos tekintetben hátránya is: túl nagy hatalmat kap a felhasználó, így könnyen, akaratlanul is jelentős károkat okozhat az adatvagyonban.

Olcsósága komoly érvet jelent a Google Drive mellett, melyet még vonzóbbá tesz a sok vállalat által már korábban is alkalmazott Google Apps és a Google Docs felhasználhatósága. Jó dokumentumkezelési lehetőségek, csoportmunkát támogató szerkesztés és könnyen használható felhasználói felület jellemzi a keresőóriás cloudszolgáltatását. Emellett még mobilbarát is, ami azért annyira nem meglepő, tudván, ki áll az Android mögött. Akad azért néhány hátránya is, például a nyilvános/privát állományok gyorsjelzésének hiányát vetette a Google szemére az amerikai UsersThink CEO-ja, John Turner.

Évtizedes beágyazottságának köszönheti sikerét a Microsoft OneDrive; az új Microsoft Office-ok képesek rögtön felhőbe menteni. A csoportmunkára használható megosztott mappák létrehozásának egyszerűsége szintén a redmondiak szolgáltatása mellett szól.

Azonban ezt még lehetne tovább fokozni, például Max Dufour, a Harmeda nevű, stratégiai tanácsadással foglalkozó vállalat vezetője szerint a versenytársak gazdagabb funkcionalitással bírnak ezen a téren. További hiányossága, hogy nem támogatja a Mac és Linux platformokat - ezt már az ITtude nevű tanácsadócég elnöke, Jarrod Helzer vetette a OneDrive szemére. Még kevésbé lehet tenni a lassú feltöltési tempó ellen, melyre a több tíz, száz gigabyte-ot mozgató vállalkozások panaszkodnak.

Aztán a válaszidő is fontos szempont lehet. Például az Aruba Cloud épp azzal hirdeti magát, hogy a két ismert és népszerű felhős szolgáltatónál is gyorsabb válaszidőt biztosít Európában.

Melyiket szeressem?

A fentieken túl természetesen még számos másik szolgáltatás létezik, általános, minden helyzetben megfelelő választási tanácsot nem lehet adni. Érdemes felmérni, mi az a három-négy pont, ami kritikus fontosságú az üzletmenet szempontjából, és ennek megfelelően választani a szolgáltatók között. Figyelembe véve az átjárhatóságot, hiszen így akkor sem lesz (annyira) fájdalmas a váltás, ha a vállalat már elkötelezte magát egy cloudszolgáltató mellett.

Cloud & big data

Túlkompenzáló MI-je miatt szabadkozik a Google

Úgy tűnik, az nem megoldás, ha az algoritmusok előítéletességét egy nagy adag ellenirányú lökettel próbáljuk kompenzálni.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.