Lehet-e nagyvállalat early adopter, azaz összebékíthető-e a legacy és a diszruptív technológia? Erre a kérdésre keresik a választ a magyarországi nagyvállalatok informatikai döntéshozói május 7-8-án Egerben a tavaszi CIO Hungary 2026 konferencián.

A nagyvállalatok működési módjukból adódóan óvatosan adaptálják az új technológiákat. Ám egyre több szervezet kényszerül kilépni komfortzónájából. A mesterséges intelligenciával ugyanis egy olyan, mindenre hatást gyakorló diszruptív technológia robbant be, ami sokukat kényszerít az óvatosság feladására. A technológiai változások magasabb frekvenciája gyors döntésekre kényszerít: ha ódzkodnak a diszruptív technológiáktól, félő, hogy behozhatatlan hátrányba kerülnek bátrabb versenytársaikkal szemben.

És akkor jön a következő kérdés: melyik új technológia lesz a befutó? Ennek eldöntése épp a gyors változások miatt nehéz. A képletet tovább bonyolítja, hogy az üzleti folyamatokba mélyen beágyazódott, ezért nehezen cserélhető legacy rendszerek miatt a bevezetés folyamata új szemléletet követel.

A CIO Hungary tavaszi felvonása ezeknek a dilemmáknak a feloldásához ad támpontokat.

A kétnapos rendezvényt a fentiek szellemében foglalja keretbe a keynote előadó, Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi tagja, valamint Ságvári Bence szociológus, data scientist előadása. Míg Charaf Hassan forgatókönyveket vázol fel az informatika – és az informatikai szakmák – jövőjéről, valamint arról, hogy ez a jövő milyen szakembereket kíván, addig Ságvári Bence a mindent átható digitalizáció és benne a mesterséges intelligencia lehetséges társadalmi hatásait elemzi.

Stratégia nélkül nincs haladás

A konferencia első napján, május 7-én délelőtt a stratégiai kérdéseké a terep. Keserű Gabriella (META-INF Kft.) egy a hazai vállalatok produktivitásában kimutatható szűk keresztmetszeteket ismerteti egy friss reprezentatív felmérés alapján. Ehhez kapcsolódóan Doór András, a 4D Soft CEO-ja a vezetői feladatokat elemzi: hogyan lehet megfelelni egyszerre a vezetői és üzleti elvárásoknak limitált humán és anyagi erőforrásokkal, miközben hatalmas innovációs kényszer nehezedik az infomratikai vezetőre.

Az innovációnak azonban nemcsak az erőforrások szabnak korlátot, hanem az uniós szabályozás is. Gaál András ügyvéd, a Baker McKenzie munkatársa iránytűt ad ahhoz, hogy az informatikai döntéshozók a szigorú jogi keretek között is maximalizálhassák vállalatuk innovációs képességeit.

Mi más lehetne itt az innováció fő kérdése, mint a mesterséges intelligencia? Lehet-e gazdaságos és biztonságos MI-t építeni vállalati folyamatok támogatására? Szentiványi Gábor (ULX Kft.) szerint igen, és ehhez ad is néhány gyakorlati fogódzót. A Salesforce munkatársa, Damien Lee pedig ugyanezt a témát az egyre népszerűbb agentic AI szemszögéből dolgozza fel.

A stratégiai előadások sorát Hargitai Zsolt (SUSE) zárja. Az infrastruktúra-modernizációs stratégiákat vizsgálja abból a szempontból, hogy miként integrálható a meglévő, üzletileg kritikus legacy környezet egy modern, agilis és költséghatékony szoftveralapú ökoszisztémába.

A megvalósítás következő fázisa: a technológia

A stratégia önmagában kevés, ha nem sikerül lefordítani technológiára. A konferencia második egysége ehhez nyújt támpontokat új megoldások, megközelítések bemutatásával. A sort Abért Krisztián (One Solutions) nyitja: előadásában megmutatja, hogyan hatnak a technológiai változások olyan területekre, mint például az ügyfélkommunikáció. A délelőtt utolsó előadásában pedig Zsoldos Sándor (IPR-Insights) a szoftverlicencek szempontjából vizsgálja ugyanezt.

Immár hagyomány, hogy az ebédszünet után a program Leveli András (LSK) látványos, szórakoztató és tanulságos előadásával folytatódik. A belső vállalati kommunikációs ökoszisztémát fejlesztő magyar cég fejlesztési igazgatója ismét készül meglepetéssel. Hoffman Miklós (Noventiq) a belső működés egy másik aspektusát mutatja be: hogyan lehet jól és gyorsan bevezetni a Copilotot, hogy sok előnyét élvezhessék, és kevés hátrányát szenvedjék el a munkatársak.

Molnár Tamás (4iG IT) pedig egy olyan témával érkezik, aminek a "frontendjét" sokan ismerhetik családi körből: bepillantást enged a Gondosóra "gépházába" – illusztrálandó egy kritikus infrastruktúra üzemeltetési nehézségeit.

IT-biztonsági örökzöldek

A napot a technológia biztonsági aspektusaival foglalkozó előadások zárják. Kamarás Bálint (Clico) egy olyan komplex, holisztikus megközelítést vázol fel, amely segíthet egyensúlyt teremteni az innovációs kényszer és a kontrollált működés között. Béres Péter (Sicontact) a probléma másik oldalát mutatja meg: mi történik akkor, ha egy szervezet nem ezt a komplex megközelítést alkalmazza.

Kalmár István (Panor Informatika) egy konkrét technológia kapcsán azt a tipikus hibát elemzi, amikor az ok és az okozat felcserélődik. Előadása annak a tételnek a bizonyítása, mely szerint a vállalatok soha nem technológiát keresnek, hanem a biztonságos, skálázható működés lehetőségét.

A biztonsági témákat összegző panelbeszélgetés résztvevői – Benyó Pál (OTP Bank / MVISZ Security Fórum), Bodnár Péter (Bare International), Hoffmann Miklós (Noventiq) és Vaspöri Ferenc (One Soutions) – pedig megvitatják, hogy életveszélyes vagy életveszélyesebb az MI beépülése a vállalati rendszerekbe.

Lesz-e informatikai vezető 10 év múlva?

Május 8-án az első előadás erre kérdésre válaszol. A választ azonban nem az előadó, dr. Fehér Péter (Budapesti Corvinus Egyetem) adja, hanem közösen azok, akik addig kitöltik a Corvinus Egyetem és a Bitport közös kutatásához kapcsolódó anonim kérdőívet.

A kutatási eredményekre kapcsolódva Fejér Gábor (MBH Bank), Szigetvári József (Portfolion) és dr. Vári Csaba (Baker McKenzie) az átalakuló nagyvállalati innovációról, annak üzleti és technológiai előnyeiről és kockázatairól vitázik.

De hogyan is jutottunk odáig, hogy ez egyáltalán téma lehet? Arató Bence (BI Consulting) bemutatja az utat a BI-tól a AI-ig. Arra pedig Szabolcs Péter data scientist (Digital Factory @ MOL) hoz szemléletes példákat, hogy hol tart most az adatközpontú szemlélet, és milyen kihívásokat jelent egy nagyvállalat életében. Azt, hogy kell-e módosítani az ilyen innovációk miatt egy vállalatnak az adatstratégiáját, három olyan szakember – Szabados Gábor (ALDI International IT Services), Szöllősi Tibor (MVM Csoport) és Kozma Zoltán (BinX) – vitatja meg, akik más-más szektorban, de adatcentrikus szervezetek IT-ját irányítják.

Az adatvezérelt működésnek azonban erőforrásban (és pénzben) mérhető ára van. A FinOps elméletileg átfogó megoldást kínál az erőforrások felhasználásénak kontrollálására. De hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? A kérdésre Farkas Tamás FinOps evangelista mellett két sokat látott IT-vezető, Kada Zsolt (Magyar Nemzeti Bank) és Tóth Nándor (Allianz Technology) igyekszik választ adni.

Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai rendezvényét a fentebb már említett Ságvári Bence előadása zárja.

A részletes programot keresse a 17. CIO Hungary honlapján, ahol a részvételi feltételekről is tájékozódhat!