A lítiumot és annak vegyületeit számos területen alkalmazza a gyártóipar. Az elektronikai szegmensen belül is ott vannak a boltokban kapható, egyhasználatos lítiumelemek, azokon túl pedig az újratölthető és nagy energiasűrűségű lítiumion-akkumulátorok, a még újabb lítium-polimer akkuk, vagy az elmúlt években felbukkant nanoszálas megoldások.

Az energiatároló berendezésekre egyre nagyobb a kereslet, amit a mobil informatika, az elektromobilitás vagy az alternatív források fejlesztése is felfelé hajt: a mobil eszközök, az elektromos járművek és a kisebb-nagyobb hálózatok is vegyi energiává alakítva tárolják a villamos energiát, vagyis a fejlődéshez rengeteg akkumulátorra van szükség.

Nagyon sok kell belőle az új cuccokhoz

A mai okostelefonok akkumulátorai nagyságrendileg 3 gramm lítiumot tartalmaznak, a laptopok pedig ennek tízszeresét, 30 grammot. Egy elektromos autó telepeihez már 10 kilogramm lítiumra van szükség, de a Tesla Model S például összesen 45 kiló lítium-karbonátot használ az akkupakkokban. Nem csoda, hogy a fém piaci ára 1998 és 2014 között megháromszorozódott, és a piac egyre érzékenyebb a kitermelés fennakadásaira.

Az okostelefon-piac már most is a kétmilliárdos volument közelíti éves szinten, az elektromos járművek pedig még csak most kezdenek elterjedni. Ez a felfutás ráadásul sokkal gyorsabb, mint ahogy a piackutatók korábban várták: bár az e-autók még mindig csak az összes értékesítés alig 1 százalékát teszi ki, a szegmens tízszer gyorsabban bővül, mint a teljes autópiac.

A nevadai Gigafactory, a Tesla óriási, 460 ezer négyzetméteres akkumulátorgyára például csak tavaly indult be, de már jövőre is egymagában több cellát állíthat majd elő, mint amennyit 2013-ban a világ összes lítium-ionos akkumulátorokat gyártó üzeme termelt. Érdekes egyébként, hogy a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátási forrása jelenleg az áramtermelés.

Az Andokban hever a legtöbb nyersanyag

A mostanában formálódó elektronikus korszak mindezek alapján a nyersanyagok értékét is megváltoztatja, és ahogy korábban a nagy olajkészleteken ülő országok csinálták meg a szerencséjüket, úgy ma mások – például a lítiummal rendelkező államok – is helyzetbe kerülnek. Közülük pedig messze Chilében található a legnagyobb tartalék; jóval több, mint az elektromobilitásban és a lítiumion-akkuk gyártásában is vezető Kínában, és jóval több, mint a jelenlegi legnagyobb exportőr Ausztráliában.

Az Egyesült Államok geológiai szolgálatának (USGS) adatai szerint a Föld azonosított és jelenleg gazdaságosan kitermelhető lítiumkészletének több mint felét Chilében kell keresni: ez a 14 millió tonnából 7,5 millió tonnát jelent. Ehhez képest Kína 3,2 millió tonnával, Argentína 2 millió tonnával, Ausztrália pedig 1,6 millió tonnával dicsekedhet.

A USGS ehhez hozzáteszi, hogy összességében sok tízmillió tonna lítiumról tudnak világszerte, amit azonban nem éri meg kivonni vagy kibányászni, esetleg csak következtetni lehet a jelenlétére. Az USA neve mellett például 38 ezer tonna szerepel, ami nagyjából annyi, amennyit világszerte egyetlen év alatt kitermelnek – ehhez képest különböző formákban 6,9 millió tonnára becsülik az ország tényleges készletét, amivel azonban egyelőre senki se megy túl sokra.

A tartalékokra vonatkozó adatok persze dinamikusan változnak a felfedezések, a kitermelések és egyáltalán a kitermelhetőség függvényében, a USGS pedig külön meg is jegyzi, hogy olyan adatokat eleve nem szolgáltat, amelyek sértenék az aktív piaci szereplők érdekeit.