Mint cikkünk címe is mutatja, igencsak semmitmondónak ítélhetnénk a svéd Advania IT-szolgáltató kutatását, ha egy mondatban akarjuk összefoglalni a lényegét. Hiszen mikor okozott gondot egy valóban fekete öves szakértőnek, ha új munkahelyre szeretett volna menni?

De ha az informatikai szektorban érzékelhető elbocsátási hullámot más nézőpontból vizsgáljuk, érdekes kép rajzolódik ki. Mindenekelőtt az, hogy a középvállalatoknak mindössze 2 (kettő!) százaléka tudja két vagy több éven keresztül megtartani az általuk "kiválónak" minősített informatikusokat.

A tanulmány olyan "közepes méretű" brit, dán, finn, norvég és svéd szervezetek informatikai kihívásait vizsgája, melyek nem rendelkeznek nagyvállalati IT-büdzsével, mégis szükségük van nagyvállalati szintű eszközökre és technológiákra. Ebből következik, hogy ezek a vállalatok jellemzően felhős szolgáltatásokat használnak, melyekről viszont komoly tévképzeteik vannak.

A válaszadók közel fele (43 százalék) úgy gondolta például, hogy a felhőszolgáltatók állják az adatok helyreállítási költségeit, és 40 százalék vélte, hogy a szolgáltatónak vissza kell térítenie az ellopott számítástechnikai erőforrások költségeit. És talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók mindössze a 3 százaléka volt tisztában azzal, hogy a felhőszolgáltató nem felelős egy szervezet kiberbiztonsági incidenseiért.

Mindez valószínűleg összefügg azzal, hogy a belső IT gyenge, a kompetenciák alacsony szintűek, az IT-szakemberek fluktuációja magas.

A cégek negyedénél pár havonta változik az IT-staff

Nem csak az a probléma, hogy mindössze a megkérdezett cégek 2 százaléka tudja megtartani az általa kiválónak minősített IT-szakembereket (az, hogy ki milyen tudást tart kiválónak, meglehetősen egyedi). Sokkal plasztikusabban mutatja a helyzetet az, hogy a szervezetek 28 százaléka csak maximum 1-6 hónapig tud megtartani kulcspozícióban dolgozó IT-szakembereket, minden tizedik vállalat pedig azt mondta, hogy eddig még nem is sikerült olyan csúcsminőségű informatikai szakembert szerződtetnie, amilyent szeretett volna.

Ebben nyilván szerepet játszanak szakmakörnyezeti tényezők: ki szeretne olyan helyen dolgozni, ahol nincs komolyabb szakmai perspektívája? Mint kiderült, jelentős a forráshiány is: a mintában szereplő szervezeteknél általános probléma, hogy nem jut elég pénz sem szakemberre, sem a technológiára. A hiányosságok mértékét jól mutatja, hogy a megkérdezettek 2 százaléka még azt is bevallotta, hogy a szervezeten belül nem alkalmaznak semmiféle biztonsági intézkedést – magyarán úgy táncolnak egy mély szakadék szélén, hogy közben nincsenek tudatában egy botlás lehetséges következményeinek.

Ezek után nem meglepő, hogy ezekben a szervezetekben meglehetősen nagy a zavar az új technológiákkal kapcsolatban; azok bevezetéséhez (egyáltalán: a megértésükhöz) egyaránt hiányzik a tudás és az erőforrás is – ez szintén riasztó a legtöbb IT-szakember számára. A megkérdezettek vállalatok 81 százaléka például messze elkerüli az MI alkalmazását, amit harmaduk azzal indokol, hogy a szükséges belső kompetenciák hiánya miatt nem lenne jövőbiztos befektetés. Sokan vélik úgy, hogy az MI nem javítaná a termelékenységet.

A közepes méretű cégek jellemzően "okosak" és versenyképesek, összegezték tapasztalataikat a kutatók. Sok cég boardja tisztán látja a technológiai hiányosságokat, a koherens IT-stratégia fontosságát, ahogy azt is, hogy nem engedhetik meg maguknak ez ezeket a hiányosságokat orvosló nagy IT luxusát. Ez pedig sokszor abban is akadályozza őket, hogy rátaláljanak a megoldásra.